Soros elnökség: éjféltől Magyarország hivatalosan is átvette a vezetést
Magyarország vasárnap éjfélkor átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét Belgiumtól. Sűrű programmal indul a soros elnökség.
Az Orbán-kormány hat hónapig áll a közösség egyik legfontosabb döntéshozó intézményének az élén, hogy tisztességes közvetítőként képviselje a 27 tagállamot és eljárjon az érdekükben. A soros elnökség hivatalos átadására hétfő kora délután kerül sor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben találkozik Alexander De Croo belga szövetségi kormányfővel. A hivatalos miniszterelnöki rezidencián a két politikus rövid megbeszélést tart – írja a Népszava.
A soros magyar EU elnökség ünnepélyes nyitányaként hétfő este szentmisét tartanak Európáért a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula Székesegyházban, amelyet mások mellett Luc Terlinden érsek, Belgium prímása és Mohos Gábor, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök mutat be. A szentmisét követően Sulyok Tamás köztársasági elnök részvételével állófogadás lesz a kulturális eseményeknek helyt adó Liszt Intézetben.
Bóka János Európa-ügyi miniszter kedden nemzetközi sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, amelyen bemutatja a kormány programját és prioritásait. Ahogyan beszámoltunk róla, Magyarország hét területet jelölt meg, amelyen az elnökségi féléve során előrehaladást remél. Ezek: egy új versenyképességi paktum elfogadása, az európai védelmi ipar fejlesztését szolgáló döntések véglegesítése, a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítása, a kibocsátó és tranzit országokkal való szorosabb együttműködés és „innovatív” megoldások keresése az illegális migráció megfékezésére, az EU felzárkóztatási és agrárpolitikájának áttekintése, valamint a demográfiai kihívások kezelése.
A magyar EU-elnökség logója a Rubik-kocka és az uniós zászló keveréke, mottója pedig a Donald Trump amerikai elnök által használt jelszó módosított változata: „Tegyük újra naggyá Európát”.
A magyarok átmeneti időszakban állnak a kormányközi EU Tanács élén, hiszen a második félévben új intézményi ciklus kezdődik: hamarosan feláll az frissen megválasztott Európai Parlament (EP), az év végén pedig előreláthatólag a következő Európai Bizottság (EB) amelynek élére az állam- és kormányfők a múlt csütörtökön jelölték Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt. Az átalakulások miatt a soros elnökre az átlagosnál kevesebb jogalkotási munka vár, ennek java is inkább a késő őszi hónapokban. Egyeztetési problémák miatt az EB budapesti látogatását szeptemberre halasztották, és Orbán Viktor ugyanebben hónapban fogja bemutatni az elnökségi programot az EP-ben – írja a lap.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. július 1., 13:42
Bár az európai jobboldal széttagolt, Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek összejöhet egy saját frakció, sőt, jelentős erővé is válhat.
Itthon
2024. június 30., 11:30
Orbán Viktor és partnerei új, patrióta kiáltványt fogadtak el és új frakció létrehozását tűzték ki célul.
Külföld
2024. június 28., 10:34
Kemény üzenetet kapott a belga miniszterelnöktől Orbán Viktor. Alexander De Croo ugyanis közölte, a soros uniós elnökség nem azt jelenti, hogy a magyar kormányfő lesz Európa főnöke.
Nem elég a soros elnökség, az EP-ben is nagyot húzhat Orbán Viktor
Akár a harmadik legerősebb európai parlamenti képviselőcsoporttá válhat az új politikai formáció, amelynek létrehozását Herbert Kickl, Andrej Babis és Orbán Viktor közösen jelentették be vasárnap délelőtt Bécsben. A következő napokban többen is jelezhetik csatlakozási szándékukat a patrióta kiáltványhoz, várhatóan a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) is az aláírók között lesz – írja az Index.
Egy úgynevezett patrióta kiáltványt fogadott el az európai jövőért Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) elnöke.
Ahhoz, hogy új európai parlamenti frakciót hozzanak létre (úgy tűnik, már a neve is megvan: Patrióták Európáért), két fontos feltételnek kell teljesülnie: egyrészt legalább 23 európai parlamenti képviselőre van szükségük, illetve legalább hét tagállam képviselőinek kell összefogniuk a képviselőcsoport megalakításához.
Az egyik feltétel már teljesült is: a Fidesznek és a KDNP-nek összesen 11 képviselője (utóbbi a Tisza Párt miatt kilépett az Európai Néppártból), az FPÖ-nek 6, az ANO-nak meg 7 van. Ez így összesen 24 európai parlamenti képviselő 3 tagállamból, tehát még 4 másik országból kellenek csatlakozók. Ez sem tűnik lehetetlennek, sőt egészen biztosan azért fogtak bele Orbán Viktorék az új formáció létrehozásába, mert számítanak is az új csatlakozókra.
Mivel az FPÖ az Identitás és Demokrácia-frakció egyik vezető ereje, elég valószínű, hogy mások is követhetik őket, már csak azért is, mert többségük eddig is erősen szimpatizált Orbán Viktor politikájával. Az ID legnagyobb delegációját a francia politikában előre törő Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) adja, amely 30 képviselővel szállhat be Orbán Viktorék mellé.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart a 2023. július 7-i bécsi migrációs csúcs után. Fotó: GEORG HOCHMUTH / APA / AFP)
