Áramkimaradáshoz vezethet a kánikula

Idén nyáron folyamatosan dőlnek meg az előző napi fogyasztási csúcsok, és az időjárás-előrejelzés alapján minden esély megvan arra, hogy a korábbi, 2021-es történelmi csúcsot megdöntsük – nyilatkozott a MAVIR az Economxnak.  A rekkenő hőség elviselésében fokozott szerepet kap a légkondicionálás, ám annak intenzív használata jelentős terhelést ró a magyar villamosenergia-rendszerre.

2024. július 15., 15:01

Szerző:

A nagy áramkimaradások első körben az ipari létesítményeket érnék el, csak azután a lakosságot – mondta az Economxnak Pletser Tamás energiaszakértő. 

Mint írják, az extrém meleg napokon gyakran rekordfogyasztásokat mérnek az áramszolgáltatók, ami felveti a kérdést, hogy van-e elegendő tartalék a rendszerben. Az elmúlt évek adatai szerint a fogyasztási csúcsok főként a déli és az esti órákban jelentkeznek.

Elavult a magyar villamosenergia hálózat

A magyar villamosenergia-hálózat egyértelműen nagyszabású korszerűsítésre szorul, mivel a régi hálózati elemek nem mindig bírják a megnövekedett terhelést, a meghibásodások pedig akár hosszabb áramkimaradásokat is okozhatnak. Ezek különösen a kritikus infrastruktúrákat (kórházak, közlekedési rendszerek) érinthetik súlyosan. Ráadásul az elavult vezetékek és transzformátorok nagyobb meghibásodási kockázatának, túlmelegedésének következtében tűz keletkezhet, ami elsősorban a régi építésű épületekben jelent komoly veszélyt.

Fogyasztási csúcs fogyasztási csúcs hátán

A lapnak a MAVIR – Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – kommunikációs vezetője, Hlavay Richárd nyilatkozott a magyar villamosenergia tartalékairól, a napi energiahasználati csúcsokról, illetve a történelmi nyári csúcsok alakulásáról.

Általánosan leegyszerűsítve elmondható, hogy 27 Celsius fokos napi átlag hőmérséklet felett minden további 1 Celsius fok emelkedés legalább 100-200 megawattos nagyságrendben emelheti meg a napi rendszerterhelést, és ezáltal a napi csúcsértéket is.

Hlavay Richárd szerint ettől függetlenül „a magyar villamosenergia rendszerben a szükséges tartalékkapacitások rendelkezésre állnak.”

A téli és nyári bruttó csúcsidős rendszerterhelések alakulása 1990 és 2024 között jól mutatja, hogy 1997-től kezdve minden évben fokozatosan nőtt a nyári csúcs, a téli rekordszámok pedig összességében szintén növekvő tendenciát mutatnak. Az idei nyarat tekintve folyamatosan dőlnek meg az előző napi csúcsok, és az időjárás előrejelzés alapján minden esély meg van arra is, hogy a korábbi 2021-es történelmi csúcsot is megdöntsük (a mindenkori történelmi nyári csúcs egyelőre a 2021-es 6940 MW). 

Nyáron, tartós kánikula esetén ugyancsak inkább az esti órákra jellemzőek a terhelési csúcsok, amikor a háztartásokban a klímaberendezések mellett már a világításra is szükség van, és más elektromos berendezések – vízmelegítők, tűzhelyek, szórakoztatóelektronikai berendezések – is üzemelnek.

Az Exonomxnak Pletser Tamás energiaszakértő is nyilatkozott. Szerinte a magyar villamosenergia-rendszer rendkívül leterhelt, és a kapacitásai csúcsra vannak járatva,

így az sem lenne meglepő, ha nagyobb kiterjedésű áramkimaradások következnének be az extrém hőhullámoknak köszönhetően, ám ezek első körben az ipari létesítményeket érnék el, és csak ezután a lakosságot.


Viszont ami még ennél is nagyobb probléma, az a nagy feszültségű távvezetékek meghibásodásának lehetősége.

A jelenleg tapasztalható ellátási problémák részben annak is köszönhetőek, hogy nagyon gyorsan visszaállt a globális kereslet 2021-től kezdve, miközben a beruházások a covid miatt 3-4 éves csúszást szenvedtek el.


Nyugat-Európára és az Egyesült Államokra az 1970-80-as években voltak jellemzőek jelentős erőmű-beruházások, és ezek a rendszerek most kezdenek kifogyni. Jelenleg egy komoly beruházási bővülés van a meglevő eszközök cseréjére is, a megújuló energiaforrások; a nap-és szélenergia szerepe pedig egyre inkább felértékelődik.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Boyan_Chen via Pixabay)