Tízből négy nőt nem vesz vissza a munkahelye a szülési szabadság után

A hatályos jogszabályok szerint kötelező lenne a szülési szabadságról visszatérő nőket visszavenniük a munkáltatóiknak, de tízből négyszer előfordult, hogy ezt nem teszik meg – derült ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából, amelyet a Telex szemlézett.

A munkavállalók jelentős részének nincs pontos képe a jogairól és lehetőségeiről, a munkáltatókat pedig sokszor felkészületlenül éri, amikor egy alkalmazott bejelenti, hogy gyermeket vár. Ezért Az emberi oldal nevű kezdeményezéssel a Profession.hu az UNICEF Magyarországgal együttműködésben idén a gyermekvállalást tervező és a munkaerőpiacra kisgyermekes szülőként visszatérő munkavállalókat és az őket alkalmazó munkáltatókat segíti, hogy a kapcsolódó folyamatok minél zökkenőmentesebbek legyenek.

Mivel Magyarországon csaknem minden második anyuka nem arra a munkahelyre tér vissza dolgozni, ahonnan szülési szabadságára ment, ezzel a cégek egy tapasztalt és hosszútávon is motivált munkavállalót veszíthetnek el. A szülési szabadság előtti és utáni folyamatok átgondolásával, tudatos tervezéssel és a családbarát intézkedésekkel viszont a munkáltatók és a munkavállalók is egyaránt nyernek.

„Nem hagyható figyelmen kívül a kérdés társadalmi vonatkozása és az emberiesség elve sem. Munkáltatóként nem csupán azért fontos pozitívan viszonyulnunk a várandós vagy kisgyermekes munkavállalókhoz, mert ez hasznos a vállalatnak, hanem azért is, mert a támogatás, az empátia és a gyermekek védelme olyan univerzális értékeink, amelyek munkaadóként is érvényesek”

– emlékeztetett Mészáros Antónia az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Ráadásul az anyák egy része a CSED-től is elesik

Több anya azért nem kap CSED-et, mert szünetelteti a vállalkozását. Az Utcajogász szerint alapjogsértő, ha az anya csak akkor kap CSED-et, ha megszünteti vállalkozói jogviszonyát. A problémát pedig rosszul értelmezett paragrafus okozza.

Több szülési szabadságát töltő anyától tagadta meg a kormányhivatal a csecsemőgondozási díjra (CSED) való jogosultságukat, mert vállalkozásukat a szülést megelőzően nem szüntették meg, csak szüneteltették – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Hasonló ügyben indított pert az Utcajogász Budapest Főváros Kormányhivatala ellen, mivel az egyesület semmilyen észszerű magyarázatot nem talált arra, miért tesz különbséget a törvény a szünetelő és a megszűnt vállalkozói tevékenység között, hiszen járulékot egyik esetben sem kell fizetni. Az Utcajogász megnyerte a pert, és kimondta, hogy a megkülönböztetésnek nincs alkotmányosan elfogadható indoka.

Egy másik anya hasonló problémával nézett szembe a CSED igénylésekor. Keresetét a bíróság elutasította, ezután az Utcajogász felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben az említett döntés mellett egy 2016-os alkotmánybírósági határozatra is hivatkozik, amely kimondja,

hogy nincs észszerű oka annak, hogy „az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”.

Az Utajogász szerint a vállalkozás megszüntetése sokak számára nem megoldás, ha a szülési szabadság után folytatni szeretnék azt, mivel a KATA és az átalányadózó vállalkozások meghatározott ideig nem indíthatók újra megszüntetés után.

Az egészségbiztosítási törvény szerint mindenki, aki a szülést megelőző két évben 365 napig biztosítva volt, jogosult CSED-re. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy vállalkozások esetén csak a már megszűnt jogviszonyból származó napok számolhatók hozzá e 365 naphoz. A kormányhivatal az Utcajogász ügyfelei esetében a szüneteltetett vállalkozást nem tekintette megszűntnek, így hiába lett volna meg a 365 napjuk, a hivatal szerint nem váltak jogosulttá a CSED-re.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Janko Ferlič / Unsplash)