Nyugdíjkáosz előtt állunk a szakértő szerint
A magyar nyugdíj kiszámíthatatlan, lehetetlen felkészülni a nyugdíjas évekre a szakértő szerint. Sőt, Farkas András nyugdíjguru úgy véli, nincs messze a nyugdíjkáosz sem.
Az Európai Unió a nyugdíjakkal kapcsolatban hármas célkitűzést fogalmazott meg: a nyugdíj legyen megfelelő (adequate pensions), fenntartható (sustainable pensions) és korszerű (modernised pensions) – írja hírlevelében a Nyugdíjguru.
Hogyan mérhető, hogy a magyar nyugdíj megfelel-e az uniós célkitűzésnek?
A nyugdíjak megfelelősége azzal mérhető, hogy
- mennyire képesek megelőzni a szegénységet,
- helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, továbbá azzal, hogy
- mennyi ideig részesülnek az emberek nyugdíjban, arra is tekintettel, hogy a nyugdíjak mennyire tükrözik a nemzedékek egymás közötti szolidaritását.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. október 26., 12:33
Szinte már tényként kezelendő, hogy a kormány lehetővé teszi, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítás lakáscélra is felhasználható legyen. Az viszont már más kérdés, hogy a spórolt pénz megbolygatása hosszú távon megéri-e majd bárkinek.
Gazdaság
2024. október 26., 09:00
Óriási figyelem övezi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A nyugdíj összegének kipótlására gyűjtögetett pénz a friss hírek szerint átlagosan 2 millió forintra rúg megtakarításonként, de 8,5 milliós megtakarításokat is kiszúrhatunk.
Itthon
2024. október 24., 10:44
Egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan és mikor érdemes befektetni a nyugdíjpénzeket.
a magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet.
Ennek legfőbb oka az, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, miközben a nemzetgazdasági nettó átlagbér az inflációnál gyorsabb tempóban nő.
A 13. havi nyugdíj lassítja ezt a relatív elszegényedési folyamatot, viszont ez a plusz ellátás két újabb súlyos probléma origója lesz: egyrészt komoly finanszírozási nehézséggel jár, hiszen kérdéses, hogy hosszabb távon honnan lehet előteremteni azt az évi közel 500 milliárd forintot, amibe a 13. nyugdíj kerül, másrészt elmélyíti a nyugdíjas társadalom megosztottságát, miután
a 13. havi nyugdíjnak nincs felső határa, mindenki a saját nyugdíja összegét kapja pluszban, így a szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.
Az örök kérdés: fenntartható-e a nyugdíjrendszer?
A nyugdíjak fenntarthatósága attól függ, hogy az állami és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi stabilitása közép és hosszú távon mennyire biztosított az öregedő társadalmak és a gazdasági kihívások közegében, tekintetbe véve az öregedés okozta problémák három irányban kialakítandó költségvetési kezelési lehetőségeit:
- egyrészt a munkával töltött aktív életszakasz meghosszabbítását és a nyugdíj mellett munkavégzés támogatását,
- másrészt a járulékok és járadékok méltányos egyensúlyának (az ekvivalencia elv érvényesülésének) a biztosítását,
- harmadrészt a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatását.
Nyakunkon a nyugdíjkáosz
A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével egy évtizeden belül (2011 és 2022 között) három évvel nőtt az aktív életszakasz. A nyugdíj melletti munkavégzés a versenyszférában korlátozásmentes és kifejezetten előnyös mind a nyugdíjas munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából (járulék- és szocho-mentesség a nyugdíj mellett szerzett keresetekre). A közszférában nem ilyen egyértelmű a helyzet, a mentesített öt ágazaton kívül dolgozó nyugdíjasok nyugdíját szüneteltetni kell, akárcsak az egészségügyi dolgozók nyugdíját (de ők legalább kérhetnek nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést).
Az ekvivalencia elv érvényesülése azonban a szakértő szerint aggályos, főként a nyugdíjrendszer egyik legfőbb bevételi forrását képező szociális hozzájárulási adó mértékének folyamatos csökkenése miatt – egyebek között ennek a következménye, hogy a költségvetés adóbevételei terhére minden évben jelentős mértékben támogatni kell a nyugdíjkassszát, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat.
Az egyenleg fenntartását egyre nehezebbé teszi a 13. havi nyugdíj (évente közel 500 milliárd forint) és a nők kedvezményes nyugdíja (évente újabb közel 500 milliárd forint) fedezetének megteremtése is.
A tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások magyarországi helyzete egyre rosszabb
A nyugdíjcélú előtakarékosság állami támogatása jelenleg háromféle megtakarítási termék (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjelőtakarékossági számla, önkléntes nyugdíjpénztári tagság) személyi jövedelemadó jóváírással történő ösztönzését jelenti.
Az adójóváírás a nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztés évében, 2014-ben jelentős ösztönző erőt képviselt, jelenleg azonban három tényező is csökkenti ezt az erőt:
- egyrészt a háromféle típusú szerződésre összesen visszakapható adójóváírás összege tíz év alatt sem nőtt, így jelenértéke jóval kisebb 2024-ben, mint 2014-ben volt,
- másrészt az szja jelentősége egyre inkább csökken a magyar adórendszerben (a fogyasztási típusú adók előretörése következtében),
- harmadrészt a kormányzat új intézkedése 2025-ben bedöntheti az önkéntes nyugdíjpénztárakat, mert lehetővé teszi a nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes és korlátlan átirányítását ingatlanpici célok megvalósítására – így a nyugdíjcélú előtakarékosság egyéb lehetőségei iránti bizalom is jelentős mértékben legyengülhet.
Így „a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatása" 2025-ben drámai mértékben rosszabbá válhat Magyarországon.
A nyugdíjak korszerűsége megköveteli a nyugdíjrendszer átláthatóságát, a férfiak és a nők eltérő igényeivel összhangban történő működtetését, a nyugdíjtervezéshez szükséges minden információ rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy bármilyen nyugdíjreform a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon.
Farkas András úgy véli, e tekintetben a magyar nyugdíjrendszer semmiben sem teljesíti az európai elvásárokat.
A magyar nyugdíjrendszer nem átlátható, senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz a nyugdíja, a befizetett járulékai alapján semmilyen becslést nem képes tenni a nyugdíjvárományára.
A magyar nyugdíjrendszer az egyetlen a világon, amelyik bruttó keresetekből nettó nyugdíjat állapít meg,
de azt is csak a nyugdíjigénylés időpontjában, így senki nem tud az állami nyugdíja várható összegének ismeretében felkészülni a nyugdíjas éveire – például ennek megfelelően takarékoskodni.
A nyugdíjrendszer átláthatatlan és túlkomplikált Magyarországon.
A szakértő szerint azonban a változásnak egyelőre az esélye is elenyészett, hiszen a kormányzat elvetette az eredetileg általa 2025. március 31-én bevezetni vállalt nyugdíjreform megvalósítását, sőt, a reform tartalmi elemeire javaslatot tevő nemzetközi szakértői jelentést is társadalmi egyeztetés nélkül lesöpörte az asztalról.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
