Nyugdíj: Ekkor érdemes megigényelni a Nők40-et

Farkas András nyugdíjszakértő ezúttal azt a kérdést tisztázta, hogyan időzíthető optimálisan a Nők40 igénylése 2025-ben.

2025. január 22., 12:49

Szerző:

Változatlanul az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett nők számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru megalapítója szerint minél előbb igénylik a kedvezményes nyugdíjat az arra jogosultak, annál jobb.

Ezért érdemes minél előbb igényelni a nők kedvezményes nyugdíját

Farkas András hírlevelében azt írja, amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, azért célszerű az érintettnek haladéktalanul igényelnie a nyugellátást, mert ha nem elégedett a munkahelyével, esetleg egészségügyi problémák gyötrik, vagy csak egyszerűen a pihenésnek és a családnak szentelné magát, akkor minél előbb megtehesse.

Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintettnek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel

így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.

Ha nyugdíjasként továbbfoglalkoztatják az igénylőt, akkor:

  •  járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül fölvehet a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban a nyugdíja mellett (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális ágazat)
  • az öt fent említett ágazaton kívül a közszférában sajnos 2025-ben is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként, ha pedig egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhet), miközben
  • a munkáltatója mentesül a 13 %-os szocho fizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.

A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel (például a nem mentesített közszférás területeken dolgozó nyugdíjas esetében).

Nem alaptalan a NŐK40 feltételeinek szigorodásától való félelem

Sokan azért szeretnének minél előbb élni a kedvezményes nyugdíj lehetőségével, mert attól tartanak, hamarosan szigorodnak a Nők40 feltételei. Ez a félelem a nyugdíjszakértő szerint nem alaptalan, mivel a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével gyakorlatilag minden nő elmehet hamarabb nyugdíjba, ha él a kedvezmény adta lehetőséggel. 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. Gyakorlatilag az egyetemet végzett összes nő is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Akár 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény, noha erre 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor Farkas András szerint.

A közszférában dolgozók számára is logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha a legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján, vagy bármikor azt megelőzően, teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

Van, amikor megfontolandó, ha elhalasztjuk a nyugdíjba vonulást

Mindenekelőtt az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintettet, akkor ő

hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja.

Ehhez célszerű figyelni a szolgálati idő napokban kifejezett számára. Ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíj összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.

Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik, vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Idén például várhatóan 13,6 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók a 2024-ben alkalmazott szorzókhoz képest (amelyek pedig 14,2 százalékkal nőttek a 2023-ban alkalmazott szorzókhoz képest).



Ha az érintett teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét.

 

Nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a nyugdíjmegállapítást követően átlagosan több mint húsz évig nyugdíjas magyar nők számára.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: falovelykids via Pixabay)