Nagy Márton szerint nincs felelőse az inflációnak
Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is felszólalt az egri Közgazdász Vándorgyűlésen.
A miniszter arra jutott, az inflációnak nincsenek monetáris és a fiskális felelősei, hanem az ország adottságai tehetnek róla. Méltatta többek között az árstopot, kamatstopot és a magánszerződések módosítását, valamint elmondta, hogy szerinte nincs idő a gyenge reálbér-növekedésre, ez az ország a belső fogyasztás emelkedésére van berendezkedve – számol be a Telex.
Nagy Márton elmondta, Magyarország védekező, válságkezelő üzemmódban van, ahol eltérnek a kihívások: 2023-ban az infláció letörése, 2024-ben a növekedés helyreállítása lesz. Ha jövőre egyszámjú lesz az infláció, a reálbérek emelésével a fogyasztás növekedésére kell fókuszálni. A miniszter szerint lehet egyszerre infláció és növekedés is, azonban előbbi alakulása tekintetében nem optimista Nagy Márton. Szerinte szeptemberben 12,5, októberben 10,5 novemberben 9, 5 decemberben pedig 8 százalék lesz.
A kormány vizsgálja az üzemanyagárakat. A miniszter ígérete szerint ha talál indokolatlanul túlárazott komponenseket benne, akkor beavatkozik.
Nagy Márton szerint három csapda ejtette fogságba Magyarországot 2022-ben:
az energiacsapda – de ennek szerencsére vége –, a kamatcsapda – ennek hatásait még érezni – és a a fogyasztási sokk csapdája – ennek a vártnál erősebb volt a lefolyása, és a magyar háztartások nem is igazán tudták korábbi megtakarításaikból simítani.
Sajnos a probléma az, hogy amíg a miniszter szavaival, az energia „kikönnyül” a költségvetésből, addig a kamatterhek benehezülnek. Az infláció révén megemelkedett kamatkiadások miatt a GDP 1,5 százalékáról 4 százalékra emelkedik a törlesztés költsége. De lehetett volna rosszabb is, hiszen ha a kormány nem segített volna, akkor a hitelpiac még jobban lefagyott volna, egyszerűen nem lenne, aki ilyen kamatok mellett hitelt adna, vagy hitelt venne fel.
Itthon a legnagyobb a fogyasztási csapda volt: a visszaesés az eleve munkaerő-hiányos Magyarországon nem okozott munkanélküliséget, az emberek fogyasztását nem az állások elvesztése, hanem az infláció ette meg. Utoljára 2009-2010-ben volt ekkora reaálbércsökkenés, ezért a legnagyobb feladat a nyugdíjak és a minimálbérek rendezésével a fogyasztás emelése. Azonban idén nulla, jövőre pedig négy százalékos növekedés várható.
Nagy Márton azonban bizakodó, az atlétikai vb miatt a vártnál nagyobb turisztikai bevételekre és a tavalyi aszályos évhez képest jobban teljesítő mezőgazdaságra számít. Az export már pozitív, a beruházások is, vagyis a magyar gazdaság nincs rossz állapotban, de nagyon fontos, hogy a belső fogyasztás is magára találjon. El kell kerülni, hogy a fogyasztás, termelés, beruházás ne lefelé, hanem felfelé mutató spirálba kerüljön – mondta.
A végén azért elejtett egy mondatot a jegybankkal kapcsolatban is. A miniszter leszögezte, a jegybanki kamatok lemaradhatnak az örvendetesen csökkenő infláció mögött, ez ugyanis megakadályozhatja a magyar fogyasztás megemelését.
(Kiemelt képünkön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tart a 61. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén Egerben 2023. szeptember 22-én. MTI/Komka Péter)