Közgazdász: a magyar infláció az egyik legmagasabb az Unióban
Az EU lakóinak a fele, míg a magyarok 60 százaléka tartotta az inflációt az egyik fő személyes problémájának már az év elején. Azóta a helyzet több területen is rosszabb lett, kitört a háború, az élelmiszerek drágulásában pedig már az európai élmezőnyben vagyunk – a többi között erről beszélt az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Pogátsa Zoltán közgazdász.
Egyre több a hazai hatás a gyorsuló pénzromlásban, miközben a külső tényezők egy részével (energiaárak robbanása, élelmiszerválság, szállítási problémák) nem tudunk mit kezdeni. Van azonban, amivel lehetne, például az élelmiszerár-befagyasztással, az ugyanis csak egy politikai termék – írta a Népszava.
A márciusi, áprilisi inflációs adatok alapján Magyarországon már érezhetően az élelmiszerek drágulása mozgatja a folyamatokat. A 14,3, illetve az áprilisi 15,6 százalékos emelkedés az egyik legmagasabb az unióban, Bulgária, Litvánia és Lettország után. Ugyanakkor nálunk – még – lassítják az árak teljes emelkedését a különböző árszabályozások, például a rezsicsökkentés és az üzemanyagárstop. Ezért is volt márciusban 9 százalék alatti, illetve áprilisban 9,5 százalékos a teljes inflációs adat, ami a középmezőnyt jelenti a tagállamok között.
Pogátsa Zoltán elmondta, hogy tavaly év végéig
az inflációs folyamatokat Magyarországon 70 százalékban a külső elemek hajtották fel, míg most ez az arány csökkent, és nőtt a hazai hatás.
A nemzetközi tényezők – az energiaárak robbanása (ami már a háború előtt elkezdődött), az elektronikai chipek gyártásában zajló válság, a konténeres szállítás problémái, az élelmiszerválság – közül több olyan elem van, amely nem oldható meg semmilyen hazai eszközrendszerrel. Ezért is mondja azt Pogátsa, hogy „tudomásul kell venni, ez egy magas inflációs korszak”.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy van egy tévhit az infláció és a friss pénz bevitele között a gazdaságban. Egyes közgazdászok azt tartják, hogy a koronavírus-járvány alatti pénzosztások fokozták az inflációs nyomást, ez azonban nincs így. A nagy állami beruházások egy ilyen helyzetben természetesen rontanak a helyzeten. Ugyanakkor kérdéses, hogy a 13. havi nyugdíj bevezetése és a gyermekesek adójának visszatérítése minek számít. Ezek növelték a költségvetési hiányt, ugyanakkor kompenzálták az inflációt. – Erről érdemes vitát nyitni, és megnézni, mennyire szolgálták ezek a lépések az igazságosabb társadalmi újraelosztást, és ennek megfelelően kell alakítani rajtuk – fogalmazott Pogátsa.
A kormány a drágulást árszabályozással igyekezett megoldani. Ezek közül a rezsicsökkentés és az üzemanyag árának szabályozása hatékony volt, az élelmiszerek esetében azonban az adatok is mutatják, hogy csak politikai termékről beszélhetünk. A kérdés, hogy kell-e, lehet-e továbblépni ebben. Az árszabályozás gyors kivezetése biztosan komoly problémákat okozna. Sokkal inkább az merülhet fel, hogy mit lehet tenni például az élelmiszerek árának védelme érdekében. Ebben az egyik lehetőség a hazai termékek piacvédelme, azaz hogy ne exportra dolgozzunk, hanem itthon érje meg eladni ezeket – mondta a közgazdász.
(Kiemelt kép: Mayank Makhija / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
