Elemzés: már januárban 5 százalék alá kerülhet az éves infláció
A vártnál alacsonyabb lett a decemberi infláció, éves átlagban tavaly 17,6 százalékkal nőttek az árak. Az idén folytatódhat a lassulás, elképzelhető, hogy a tavaszi hónapokban 4 százalék körüli szintre csökkent a mutató – olvasható a K&H elemzésében.
Decemberben 5,5 százalékos volt a tizenkét hónapra visszatekintő infláció, így 2023-ban éves átlagban 17,6 százalékkal emelkedtek az árak. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta: „A decemberi 5,5 százalékos eredmény meglepetést jelent, a piac ugyanis 5,9 százalékot várt. A vártnál jobb eredmény részben az élelmiszer- és üzemanyagárak alakulásának köszönhető, valamint a vezetékes gáz is segítette a havi infláció mutató lassulását.”
A maginfláció rosszabb képet mutat
A hatósági, valamint változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció 7,6 százalékos volt decemberbe.
„Bár itt is lassulás látható a korábbi adatokhoz képest, de még mindig magasnak mondható”
– tette hozzá a szakember. Az éves maginfláció is meghaladja a fő adatot, hiszen meghaladta a 18 százalékot. A piaci szolgáltatások esetében, havi alapon még mindig ütemesebb drágulás látható, mint a koronavírus-járvány előtt. Ez azt jelzi Németh Dávid szerint, hogy az emelkedő bérek továbbra is felfelé húzzák a szolgáltatások árait.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. január 12., 14:40
Az infláció számítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) transzparens módon és az európai statisztikai irányelvekkel összhangban végzi – közölte a KSH az MTI-vel „Az inflációs aktualitások és a számítások háttere” címmel pénteken tartott sajtótájékoztatóját összegző közleményében.
Gazdaság
2024. január 12., 13:27
Új szakaszába lépett az infláció elleni küzdelem, miután decemberben a vártnál lényegesen alacsonyabb szintre csökkent a pénzromlás üteme Magyarországon – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza.
Gazdaság
2024. január 12., 08:20
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban novemberben átlagosan 5,4 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése az októberi 5,6 százalékról, és ezzel harmadik hónapja jegyeztek fel mérséklődést.
Irány az 5 százalék körüli szint
„Az infláció idei alakulását nézve több bizonytalansággal is számolni kell. Például azzal, hogyan alakulnak az év eleji átárazások. 2023 elején kiugró drágulás volt, például a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek havi alapon 1,1-2,8 százalékos áremelkedést mutattak, meghaladva a sokéves átlagot. Éppen ezért kérdéses, hogy ebben az évben mennyivel tudják növelni az árakat. Ezt befolyásolhatja, hogy a lakossági kereslet még mindig visszafogottnak mondható.
A mostani kilátások szerint már januárban 5 százalék alá kerülhet az éves infláció. „Van arra esély, hogy a tavaszi hónapokban akár a 4 százalék alá süllyedjen a mutató. Emellett továbbra is arra számítunk, hogy az év második felében viszont gyorsulás jöhet. Például a kialakuló geopolitikai feszültségek miatt az ellátási láncok ismét sérülhetnek, a szállítási költségek emelkedhetnek. Ráadásul a kereslet növekedésével a cégek is könnyebben háríthatják át a vásárlókra a költségek emelkedését” – mondta Németh Dávid. Összességében 2024-ben az éves átlagos infláció akár 5 százalék alatt maradhat, míg a decemberi mutató átlépheti ezt a szintet.
(Fotó: Shutterstock)
