Szomorú statisztika: két kézzel kapkodnak a magyarok a hitel után

Brutális eladósodás vehette kezdetét az elmúlt időszakban Magyarországon, a háztartások hitelállománya ugyanis havonta 100 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben.

2024. november 19., 14:15

Szerző:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankok lakossági hitelállománya 7,9 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében – írja cikkében a Népszava. A lap szerint ezzel az ütemmel a magyar hitelpiac az uniós élbolyba került, ez az 5. leggyorsabb növekedési ütem, az EU-ban ugyanis alig 0,9 százalékkal nőtt az eladósodás mértéke. Ám a referenciának tekintett másik három visegrádi-országban is 5,1 százalékos bővülést mértek. 

A cikk megjegyzi, a III. negyedben a magyar hitelezésnél csak Bulgáriában (21,1 százalék), Horvátországban (10,7 százalék), Romániában (9,6 százalék) és Máltán (9,1 százalék) nőtt gyorsabban a banki kihelyezések üteme. 

Az MNB adatai szerint egyébként a harmadik negyedévben 300 milliárd forinttal több hitelt folyósítottak a bankok a háztartásoknak, mint egy évvel korábban. A lakossági új hitelszerződések volumene pedig a harmadik negyedévben 755 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 72 százalékkal haladta meg. A harmadik negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma 40 százalékkal emelkedett 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva, miközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt.

Nem csak a felvett hitel mértéke nő, hanem a megtakarításoké is

Mindeközben érdekes, hogy tovább nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona a harmadik negyedévben is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes statisztikái szerint. Rekord összeg, 106,19 ezer milliárd forint volt szeptember végén pénzügyi eszközökben a lakosságnál, amiben nincsenek benne az ingatlanok és az ingóságok sem. A Bank360 elemzéséből kiderült az is, hogy a nyári és kora őszi időszak nehezebb lehetett pénzügyi szempontból mint a tavasz, hiszen a lakosság csak 716,4 milliárd forintot tudott megtakarítani, alig a negyedét a második negyedévinek.

Kiderült azonban az is, hogy 

  • a lakosság készpénzállománya az egekben jár: 6891,1 milliárd forintos történelmi csúcson tetőzött szeptember végén, 
  • a devizában és/vagy devizás magyar állampapírban tartott vagyon összértéke 623 milliárd forint lehet, 
  • a magyarországi bankok devizakötvényeiben nagy valószínűséggel 307 milliárd forint pihen,
  • a magyarok 14 ezer milliárd forintot tartanak külföldi fizetőeszközökön alapuló befektetésekben. 

Utóbbi ráadásul tovább nőhet, ha a bankok a devizakonverziós illetéket és a tranzakciós illeték emelését átterhelik a lakosságra.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Shutterstock)

A harmadik negyedévben is csúcsra járatták a takarékoskodást a magyarok: 106,19 ezer milliárd forintot tettek félre szeptember végén különböző pénzügyi eszközökben. A devizás befektetések újra csúcsokat döntöttek: több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak a magyar lakossági befektetők külföldi bankbetétekben.

A hétfő délelőtti 410-es euró árfolyam a lélektani határt súrolta, ám hétfő estére összeszedte magát a forint, így kedden már 406 forint alatt tudunk eurót váltani.