Hiába vezette be a kormány a kötelező akciózást, nem lett olcsóbb a bevásárlás

„Az élelmiszerek árát rögzítő kormányzati Árfigyelő adatai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, pontosabban a KSH által mért inflációval” – nyilatkozta Virovácz Péter az ING Bank elemzője a Népszavának.  Ahogy arról beszámoltunk, legutóbb Fónagy János a a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára nyilatkozta azt, hogy rendkívül hatékonynak bizonyult az egy hónapja működő online árfigyelő rendszer, miszerint a megfigyelt 62 termékkategóriában az átlagárak csaknem 8 százalékkal csökkentek. Az elemző szerint is csökkentek az élelmiszerárak, ám egy hónap alatt a várt 2-3 százalékponttal szemben mindössze 0,9 százalékot estek. „Túlzóak voltak az elemzői várakozások” – nyilatkozta Virovácz Péter és a júliusi adatok fényében augusztusban sem lehet nagy csodát várni az élelmiszerárak csökkenésétől, hiába vezette be a kormány a kötelező akciózást.

Az ING Bank elemzője szerint a kormány tévedése abban gyökeredzik, hogy a boltokban sokasodó akciókat láttunk, és ezt sugallták a kormányzati Árfigyelő adatai is. „Ezek alapján gondoltuk azt, hogy egy nagyon markáns árcsökkenés következhetett be júliusban. Ám ez elmaradt, a KSH nem az Árfigyelőt nézte, hanem jóval szélesebb bázist mért. Míg az Árfigyelő a Budapesten és nagyvárosokban nagy forgalmat bonyolító kereskedelmi láncoknál valóban jelentős élelmiszerár-csökkenést mutatott,ugyanez a vidéki kisboltokban – amit nem vizsgál az Árfigyelő – elmaradt” – magyarázza Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint szétnyílt az olló a kisboltok és a nagy láncok között. Az elemző szerint komoly árverseny alakult ki az elmúlt hónapokban a kisboltok és kereskedelmi láncok között és az oka annak, hogy vártnál kisebb mértékben csökkentettek az árak júliusban. 

 Az elemző szerint a kötelező akcióknak jelentős hatása nem lesz, inkább a piaci folyamatok lesznek meghatározóak. „Még mindig nagyon gyenge lakossági kereslet és a fogyasztás, vagyis erősödni fog az árverseny a cégek között, vagyis az árak csökkenésére számítunk, mind augusztusban, mind szeptemberben” – mondta az ING Bank elemzője. A KSH mérése szerint 12 hónap alatt az árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek Magyarországon, ezen belül az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal, a háztartási energia 35,7, a szolgáltatások 14,6, tartós fogyasztási cikkek pedig 3,6 százalékkal drágultak.

 Virovácz szerint a következő hónapokban egyértelműen folytatódik a 12 havi inflációs mutató csökkenése, az egy évre visszatekintő pénzromlás októberre, de legkésőbb novemberre 10 százalék alá csökkenhet. Ennek ugyan semmi jelentősége, hisz az egy számjegyű infláció a kormány politikai terméke, a jegybank inflációs célja 3 százalék, ami 2024 végére, 2025 elejére lesz elérhető. Az infláció esése,a forint árfolyamától és a üzemanyagáraktól függ jelentős részben.

(Kiemelt képünk illusztráció.Fotó: Shutterstock)