Elzárt gázcsapok, pusztító következmények – energia – háború Európában

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a szerda délelőtti kereskedésben 58 százalék körüli szárnyalás alakult ki az áprilisi határidős gázárra a holland gáztőzsdén, és ez új történelmi csúcsnak számít. Minden jel arra utal, hogy a legnagyobb orosz földgázkitermelő vállalat, a Gazprom a gázszállítás volumenét jelentősen visszafogja, és ez a gáz árát sosem látott magasságokig emelheti. Magyarán úgy tűnik, az oroszok zárják a gázcsapokat.

A Jamál-Európa gázvezetéken húsz százalékra csökkentették a szállítandó mennyiséget, Pletser Tamás olaj- és gázpiaci elemző szerint azonban ez nem úgy okoz majd fejfájást, ahogy azt elsőre gondolnánk. Természetesnek tartja persze az ebből következő pánikot, de valószínűsíti, hogy az oroszok a jövőben is szállítanak majd, nem zárják el teljesen a csapokat. Ennek oka, hogy amennyiben Oroszország mégis lekapcsolná a szállítást, az a szakértő szerint nekik sokkal nagyobb problémákat okozna, mint Európának. Szerinte ugyanis Európa képes lesz a következő három-négy évben kezelni ezt a helyzetet, tíz éves távon pedig teljesen leválhat az orosz gázszállításról.

„Ha leállítják a gázszállítást, a következő három-négy év kínkeserves lehet Európának, de az oroszoknak viszont pusztító”

– szögezte le az elemző. Mint mondta, a kutak nem úgy működnek, mint a vízcsapok, azokat nem lehet csakúgy újra kinyitni, mert leeshet a rétegnyomás, tönkremehet az adott lelőhely, és akár az egész beruházást újra kell indítani. „Oroszország a nyersanyag-exportból szerzi a legtöbb pénzt, ezzel a lépéssel az aranytojást tojó tyúkot vágnák le” – magyarázta. Hozzátette, ez a döntés a nyugati szankciók nélkül is súlyos csapás lenne Oroszország gáztermelésére nézve, de a modern technológia nélkül a tengeri fúrás és a rétegrepesztés már szinte kivitelezhetetlen, amelyhez helyben nincs megfelelő eszközük. „Putyin háborújával sikerült harminc-negyven év alatt felépített olaj- és gázipari kapcsolatait egy hét alatt szétverni. Oroszország ebbe belepusztul, mi pedig kínkeservesen, de túléljük” – szögezte le. Megjegyezte, azért is sülhet el visszájára Putyin irracionális döntése, mert míg Európa gazdag és hitelképes, addig Oroszország ennek éppen az ellenkezője.

Rávilágított egy másik problémára is, amely a laikusok figyelmét szinte teljesen elkerüli. Szerinte gázhiány esetén Európa először a nagy gázfogyasztású iparokat korlátozná, tehát a műtrágya- és acélipart, ezután következnének az irodaházak és a szolgáltatóházak, majd a rezidensek ingatlanjai, de ez már tényleg a végső eset lenne. Úgy látja, összességében körülbelül 85 milliárd köbméternyi gázfogyasztást lehetne visszaszorítani Európában, azonban nem büntetlenül, mert ez bizony súlyos következményekkel járna. Az egyik legnagyobb problémát a műtrágya iparának korlátozása jelentené, mert „műtrágya nélkül nincs modern mezőgazdaság, nélküle a Föld eltartóképesség két és fél milliárd emberre terjedne ki”. Tehát

a műtrágya egy olyan stratégiai termék, amelynek előállítása gázhiány esetén veszélybe kerülhet, és hiánya komoly dilemmákat okozna.

Arról is kérdeztük az elemzőt, a gázcsapok elzárása és a Gazprom húsz százalékos kapacitáson való működése milyen hatással lehet Orbán Viktor vívmányára, a rezsicsökkentésre. Pletser Tamás kijelentette, a rezsicsökkentéssel már most komoly gondok vannak, szerinte egy ilyen rendszer nem működhet hosszú távon. Mint mondta, az energiaárak biztosan nem esnek vissza, amíg tart az orosz-ukrán konfliktus. Hangsúlyozta, tíz évnyi elmaradt beruházás van az olaj- és gázpiacon, amit nem lehet gyorsan pótolni, ráadásul a fogyasztás közben.

„Számításaink szerint 2026-ig magasak lehetnek energiaárak, de a rezsicsökkentést nem lehet idáig elhúzni, mert a költségvetésnek kibírhatatlan terhet jelent”

– magyarázta. Kifejtette, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában egy igazságtalan, irracionálisan működő rendszer, amely már így is rengeteg torzítást és túlfogyasztást okoz, ráadásul megtakarításra sem ösztönöz. A kérdésre, hogy ezek ismeretében meddig működtetheti a kormány ezt a rendszert, azt felelte, „április 3-ig körömszakadtáig ki fognak tartani, és ha lesz áremelés, azt csak utána jelentik majd be”. Leszögezte, minél jobban emelkedik a gáz ára, annál sürgetőbbé válik az azonnali cselekvés. Mint mondta, amennyiben továbbra is fennmarad a szabad piac, és nem fagyasztják be az árakat, akkor hiány nem lesz, csupán az árak emelkednek a csillagos égig.

Magyarország egyébként körülbelül 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai tartalékkal rendelkezik, és ezen felül számíthatunk még az alapvető tartalékokra. Pletser Tamás számításai szerint a magyar gázmérleg jelenleg a következőképpen néz ki: 10 milliárd köbméter a teljes fogyasztásunk, ebből egy-másfél milliárd köbmétert hazai termelésből használunk fel, míg nagyjából egy milliárd köbméternyi gáz érkezik LNG-terminálokból. A maradék 8,5-8 milliárd köbméter direkt, vagy nem direkt a Gazprom forrásából érkezik. Ezen kívül Nyugat és Észak felé is rendelkezünk interkonnektorral, amelyen keresztül – bár az európai piacokkal van összekötve – szintén orosz gáz érkezik.

„Összességében tehát Magyarország egy olyan európai állam, amely az egyik legkitettebb az orosz gázszállításnak”

– fogalmazott.

(Kiemelt kép: Az orosz Gazprom logója az egyik moszkvai benzinkúton. fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)