Bedöntheti a forint árfolyamát az olcsó hitel

Még nem látni, hogyan végződik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közötti huzavona, de az biztos, hogy a gazdaságélénkítő olcsó hitel nem kedvez a forint árfolyamának.

2024. február 14., 08:52

Szerző: 168

Bedöntheti a forint árfolyamát az olcsó hitel

Elfűrészeli a forint támaszát a magyar helikopterpénz – mondja Elek Péter független pénzügyi szakértő. A G7-en megejelent írásában arra emlékeztet, hogy a tavalyi év, a bőven 20 százalék feletti inflációval, a lakossági fogyasztás de facto összeomlásával, az ad hoc jellegű gazdaságpolitikai döntésekre és a technikai recessziónak álcázott valódi recesszióval olyan nehéz év volt, amelyben egyedül a forint stabilitására lehet pozitívan visszaemlékezni.

Sokan élték meg nagyon rosszul, szinte pánikszerűen, hogy 2022 őszén az eurókurzus 420 feletti értékeket is felvett, főleg annak függvényében, honnan indult év elején az árfolyam. Úgy tűnik, a magyar emberek egy jól látható része a gazdasági valóságot egyetlen egy árfolyamon keresztül méri, ami maga az euró-forint árfolyam. Persze már 2022-t megelőzően is éveken keresztül ment egy lassú, de folyamatos gyengülés a főbb devizapárokkal szemben, csak annak mértéke és intenzitása nem verte ki a biztosítékot a gazdasági szereplőknél – írja Elek.

A magyar deviza árfolyama nemcsak hogy erősödött kismértékben valamennyi jelentősebb devizával szemben tavaly, de – különösen a második félévben – egy szűk sávban mozgott az euróval szemben, ami a stabilitás egyik legfontosabb jellemzője.

A 2022-ben 18 százalékos szintre emelt egynapos kamatszint elég lassan csorgott végig a gazdaságon, jutott el a gazdasági szereplőkig, hogy ne 400-as, 410-es vagy még magasabb keresztárfolyam szerepeljen az üzleti terveikben. Talán azért is alakult minden várakozáshoz képest jobban az infláció 2023 utolsó hónapjaiban, mert majdnem egy évnek kellett eltelnie, hogy az új árfolyamot a gazdasági szereplők elhiggyék, és ezzel át is árazzák a végtermékek árát. Ennyit arról, mennyi időbe telik, amíg a gazdasági szereplők várakozásai – ebben az esetben pozitívan – meg is jelennek az árakban. Hála a stabil és kiszámíthatónak vélt euró-forint árfolyamnak – magyarázza a G7 szerzője.

A minisztéium és a jegybank közötti harc vesztese lehet a forint

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Azzal, hogy az infláció elleni harcot megnyerte a kormány, egyértelműen győztesként került ki a korábbi Gazdaságfejlesztési Minisztérium, újabban Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nevezetű agytröszt – írja a gazdasági lap. Ugyanakkor az az ötlet, hogy a 40 éve működő BUBOR-alapú hitelezést váltsa fel a diszkont kincstárjegyek (DKJ) hozamához kötött hitelezés, hamar kiverte a biztosítékot nemcsak a hazai szereplők között, de szerencsére a külföldi hitelminősítőknél is.

Reagált a forint is, a korábbi hónapok tényleg stabil árfolyama pár nap alatt 378-ról 390 fölé emelkedett.

A Magyar Nemzeti Bank a 2024-es első kamatdöntő ülésén csak 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a várt 100 bázispont helyett, így az alapkamat 10 százalékon áll. Az MNB indoklásában megemlítette a döntést megelőző napok devizapiaci turbulenciáját: pontosan tudják ugyanis az MNB-nél, hogy a gazdasági szereplők várakozásait nagyon nehezen lehet átalakítani, és mennyi idő veszne kárba, ha a túlzott vagy túl gyors kamatcsökkentéssel a stabil forint és különösen annak jövőképe elillanna.

Az NGM ezzel szemben „magasnyomású” gazdaságpolitikával tervez. „Januárban a 4 százalék körüli szintet közelíthette meg az infláció, így most, hogy 10 százalékon an az irányadó kamat, brutális, 6 százalék mértéket ér el a reálkamat” – nyilatkozta az Indexben korábban Nagy Márton miniszter.

Amióta az infláció elleni harc hadvezére megkapta a lehetőséget a gazdaságpolitika irányítására, az első dolga volt, hogy megnevezze a közeljövő célját: a gazdasági növekedést a népnek. A magasnyomású gazdaságpolitikát ebben az esetben szerintem le lehet egyszerűsíteni, különösen a korábban kiemelt mondat fényében.

Akkor lesz gazdasági növekedés, ha lesz hitel.
Az emberek, a cégek akkor fognak hitelt felvenni, ha a hitel olcsó lesz.
A hitel akkor lesz olcsó, ha a jegybanki alapkamat alacsony.

Az alapkamat pedig akkor lesz alacsony, ha vagy a korábban tervezettnél gyorsabban vágja a kamatot a jegybank, vagy a kormány kitalál (és egy salátatörvényben gyorsan el is fogad) egy olyan mechanizmust, amely akár a pénzpiaci állapotokhoz, akár az éppen aktuális inflációhoz képest mesterségesen alacsony hitelkamatokat eredményez (például a korábban ötletként bevetett DKJ hozamokhoz indexált hitelezés).

Azaz úgy élénkítenék a fogyasztást, hogy a valódi áránál olcsóbban adnak hitelt minden gazdasági szereplőnek.

Régebb óta megy az adok-kapok a kormány (különösen az NGM) és az MNB között a monetáris politikával kapcsolatban. Előbbi régen szeretne hozzáférni az ingyenpénz lehetőségéhez, utóbbi pedig kitartóan ragaszkodik a szakmaisághoz, és az MNB számára szintén az euró-forint árfolyam az elsődleges lakmuszpapír. Igen, valóban elég érdekesek a magyar adatok: 10 százalékos alapkamat, 3,8 százalékos januári, év/éves inflációs adat, ami elvileg teret adhatna egy nagyobb jegybanki kamatvágásnak (apró kiegészítés, hogy a maginfláció 6,1 százalék lett). De csak annak az árán, hogy a stabil forintárfolyam alatt elkezdik fűrészelni a sámlit – írja a szakértő.

Elég egyértelműnek tűnik, hogy a kormány nagyon rossz szemmel nézi a jelenlegi 10 százalékos alapkamatot, és lényegesen alacsonyabbat szeretne. Most, azonnal. Akár azon az áron, hogy valahogy ráveszik az MNB-t egy markánsabb kamatvágásra (több Monetáris Tanács-tag is nagyobbat szeretett volna vágni az utolsó ülésen, nem nevesítették ugyan, kik voltak, de gyanítom inkább az újonnan kinevezettek lehettek azok), akár úgy, hogy egy új ötlettel átlépnek az MNB feje felett és belenyúlnak a hitelezési mechanizmusba.