Kapaszkodjon meg: megtöpörödött az infláció

Régen láthattunk ennyire alacsony inflációs adatot: 3,8 százalék a drágulás átlagos mértéke 2024 januárjában a KSH által közzétett infláció-adatok szerint. 2023 decembere óta átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

A Forbes elemzéséből kiderül, hogy ha tételesen nézzük, 12 hónap alatt most januárra az élelmiszerek 3,6 százalékkal drágultak, azon belül is a cukor (+38,2 százalék) drágult kimagasló mértékben, de például 19 százalékkal lett olcsóbb a liszt, 17,8-cal a tojás vagy 15,6-tal a sajt.

A háztartási energia a KSH szerint 11,3 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gázért 25, míg az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet fizetünk. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal lettek olcsóbbak.

Ugyanakkor a szolgáltatások drágultak, átlagosan 10,4 százalékkal, leginkább a lakbéreknél (+13,9 százalék), valamint a járműjavításnál és karbantartásnál (+11,9) érhető tetten a drágulás.

Ami a szeszes italokat és a dohányárukat illeti, itt átlagosan 8,1 százalékos az áremelkedés.

Az állateledel-infláció továbbra sem tréfa, januárban egy év alatt 20 százalékos drágulást mért a KSH.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban, ezen belül a használt személygépkocsik 9,9 százalékkal jobb áron futottak.

Az elemzők korántsem lelkesednek mind az alacsony inflációért

„Az ipari, mezőgazdasági termelői árak alapján a magyar gazdaságban nincs árnyomás, az energiaárak konszolidációja az új gáz- és elektromos év következtében már a vállalatoknál is megjelenik. Így költségoldalról nem számítunk az infláció ismételt felpattanására” – számolt be a VIlággazdaság arról, hogyan értékelte a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt inflációs adatait Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki szerint ezt támasztja alá, hogy januárban a havi infláció rendkívül alacsony, mindösszesen 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti havi áremelkedésre számítottak.

Rámutatott: a január, illetve az év első hónapjai kifejezetten fontosak az infláció szempontjából, tekintve, hogy sok vállalat ilyenkor áraz át, így, ha ennek mértéke idén alacsony lesz, az pozitív hatással lesz az egész éves inflációra, és így a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedésre is.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy a pénteki adat kedvezőbb a szakértői, 4,3-4,4 százalékos várakozásnál, így valóban kellemes meglepetés. Szerinte az év egészének inflációja is a vártnál kedvezőbben alakulhat, illetve a reálbérek is jobban növekedhetnek, serkentve a fogyasztást.

„A vártnál alacsonyabb inflációban a kiskereskedelemben erősebbé váló verseny (ezt támasztja alá néhány élelmiszer árcsökkenése), a még mindig nem elég erős belső kereslet, illetve az energiaárak normalizálódása játszhat szerepet” – magyarázta az okokat a közgazdász, aki szerint meglepetést okozott, hogy több élelmiszer esetében az árak nem felfelé, hanem lefelé mozdultak, mint például a vajnál. A szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása szintén meglepetés, itt is nagyobb áremelkedésre lehetett ugyanis számítani.

(Fotó: stevepb via Pixabay)