Előnyugdíj: 2025-ben ezekkel a feltételekkel lehet nyugdíjba menni
A klasszikus értelemben vett előnyugdíjra 2025-ben már nincs lehetőség. Azonban eláruljuk, milyen esetekben kérhető az idő előtti nyugellátás.
Jelenleg Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár, vagyis ekkortól lehet elindítani az eljárást. Ez alól kivételt képez a Nők40, mivel a nők még 2025-ben is nyugdíjba mehetnek 40 év munkaviszony után. Azonban bizonyos esetekben előnyugdíjra is van esély, írta meg a Pénzcentrum.
Így változtak az előnyugdíj szabályai az elmúlt években
Sok magyar munkavállalót foglalkoztat a kérdés, hogy van-e mód a nyugdíjba vonulásra a hivatalos korhatár előtt, és ha igen, milyen feltételekkel. A válasz azonban nem túl biztató: a klasszikus értelemben vett előnyugdíj 2025-ben már nem létezik – derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében az előrehozott öregségi nyugdíjat 2011 végén megszüntették. A döntés hátterében demográfiai okok állnak: a fenntartható nyugdíjrendszer érdekében szükségessé vált a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése és az előnyugdíj lehetőségének megszüntetése.
Bár a régi rendszer megszűnt, továbbra is léteznek speciális nyugdíjformák, amelyek lehetővé teszik a korhatár előtti visszavonulást – szigorú feltételek mellett. Ilyen például a Nők 40 program, amely lehetővé teszi a nők számára a nyugdíjba vonulást 40 év jogosultsági idő után, függetlenül az életkortól. 2025-ben a nyugdíjkorhatár 65 év, és ez vonatkozik az 1960-ban született férfiakra és nőkre egyaránt. Az öregségi nyugdíj feltétele továbbá legalább 20 év szolgálati idő, míg 15 évvel már résznyugdíj igényelhető. Abban az esetben, ha valaki nem rendelkezik ennyi szolgálati idővel, nem jogosult a nyugdíj folyósítására.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2025. április 12., 07:56
A kamatadó kiterjesztésének terve a nyugdíj-megtakarítások jövőjét is alapjaiban befolyásolhatja.
Gazdaság
2025. április 11., 11:06
A Nők40 kapcsán sok kérdés merül fel, most eláruljuk, hogy a végkielégítés beleszámít-e a nyugdíj összegébe!
A szolgálati időbe nem csak a hagyományos munkaviszony számít bele: többek között a közfoglalkoztatás, vállalkozói jogviszony, GYES, GYED, CSED, táppénz, sőt a tanulószerződés alapján végzett munka is beleszámít – hangsúlyozza a Magyar Államkincstár. A nyugdíjba vonultak továbbra is dolgozhatnak, keresetüket csupán 15%-os személyi jövedelemadó terheli, a munkáltatóknak pedig nem kell megfizetniük a 13%-os szociális hozzájárulási adót, így ez a lehetőség továbbra is vonzó lehet a nyugdíjas korosztály számára.
Előrehozott vagyis korkedvezményes nyugdíj továbbra is jár azoknak, akik 2014. december 31-ig a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek. A korkedvezményre jogosító munkakörök listáját a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet mellékletében találjuk. Fontos azonban, hogy 15 éves szolgálati idő teljesítése ebben az esetben is elvárás.
Ezek számítanak bele a szolgálati időbe
A Magyar Államkincstár meghatározása szerint „az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll és járulékot fizet, szolgálati időt szerez”. A szolgálati időbe* többek között beleszámítanak: a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok; a közfoglalkoztatási jogviszony; az egyéni és társas a vállalkozói jogviszony; az őstermelői jogviszony; a megbízási jogviszony; a választott tisztségviselői jogviszony; a vállalkozásjellegű jogviszonyban eltöltött idő; a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony; a bedolgozói jogviszony; a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő; a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya; az álláskeresési járadékban való részesülés; és egyes pénzellátások folyósításának az időtartama (pl. táppénz, ápolási díj, rehabilitációs ellátás, CSED, GYED, GYES stb.).
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)
