Úgy tűnik, elhárul a ciprusi csődveszély, és így a legrosszabbtól, a szigetországon túlnövő eseménysortól nem kell tartanunk. A nemzetközi hangulat enyhülése ránk sajnos csak alig hat, a hazai gazdasági folyamatok miatti bizalomhiány nem csökken, sőt nő, köszönhetően a főként rossz makroadatoknak, köztük a kormány sikerpropagandájának középpontjában álló államadóssági és munkaerőpiaci mutatóknak.

A Neue Züricher Zeitung tudósítás aggasztónak minősíti, hogy a magyar költségvetési hiány két hónap alatt elérte a tervezett éves szint több mint 40 %-át, és ily módon az államadósság már már a GDP 80,5 %-ra nőtt, miközben a devizában jegyzett tartozás 42 %-ra emelkedett az összadósságon belül.

A rezsicsökkentés olyan ötlet, amit a bankadóhoz hasonlóan sorra átvesznek majd az európai kormányok. A magukat piacinak nevező szereplőkkel meg az a baj, hogy semmilyen kockázatot nem vállalnak. Legalábbis így véli Fónagy János, aki beszél a MÁV-ról, a Malévról és korábbi államtitkárának korrupciót sejtető kijelentéseiről is. Az egykori közlekedési minisztert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkárát, a rezsicsökkentést nyomon követő bizottság elnökét LAMPÉ ÁGNES kérdezte.

Az NZZ tudósításában aggasztónak minősíti, hogy a magyar költségvetési hiány két hónap alatt elérte a tervezett éves szint több mint 40 %-át és ily módon az államadósság már már a GDP 80,5 %-ra nőtt, miközben a devizában jegyzett tartozás 42 %-ra emelkedett az összadósságon belül.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolása esetén a kormánynak – a felszámolás elrendelése után – nem 30, hanem 365 napja lesz arra, hogy rendeletben nyilvánítsa kiemeltté a társaságokat – tartalmazza egyebek mellett a csődtörvényt módosító javaslat, amelyet Koszorús László (Fidesz) pénteken terjesztett a parlament elé.

A Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség választ vár Orbán Viktor miniszterelnöktől, kormánya miből fedezi majd az államilag felvásárolt E.ON gázüzletág veszteségét: megszorításból, újabb sárgacsekk-adóból vagy rezsiemelésből.

A Standard and Poor’s-nál Magyarország újabb leminősítésére kell számítani, ha rosszabbodnak a politikai keretek, és emiatt gyengül a bizalom, illetve a növekedés lehetősége, továbbá emelkednek a hitelfelvétel költségei, valamint az eddiginél csak kevesebb tőke áramlik be.

Ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést, hogy a díjak az európai átlagszint alá mérséklődjenek – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A Standard and Poor's hitelminősítő csütörtökön a korábbi stabilról – leminősítést valószínűsítő – negatívra rontotta a Magyarország adósbesorolásához rendelt kilátást.

Az év első hónapjában rendszeresen alacsony szintre kerül az alkalmazásban állók száma hazánkban, ám idén – mivel a munkaerőpiacot kvázi a közfoglalkoztatás tartja életben – a folyamatok eredményeként historikus mélyponton van a létszám.

A fedezeti alapok szép csendesen növelik tétjeiket a magyar államkötvényekkel szemben, mert úgy gondolják, hogy a hozamok túl alacsonyak, és nem igazából fejezik ki az ország politikai és gazdasági kilátásait – írja a Reuters.

Csak a forint zuhanása állíthatja meg Orbán Viktort – írja elemzésében a Reuters hírügynökség. A befektetők ugyan nem szeretik a miniszterelnök politikáját, de azon kívül, hogy kivonják a pénzüket, és ezzel rohamot váltanak ki a forint ellen, nem sokat tehetnek a jelenlegi irányvonal megváltoztatására.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szerdán elindította a szerződéskötést a Klubrádióval, miután az adó megkapta azt a határozatot, amelyben nyertesnek ítélik a fővárosi 95,3 MHz-re kiírt pályázaton – tudatta a testület szóvivői irodája szerdán az MTI-vel.

A ciprusi válság és főleg annak kezelési módja súlyos következményekkel járhat ránk nézve is: a mentőcsomag feltételei ezúttal nem csupán kemények, de megrendíthetik a pénzintézetekbe vetett alapvető bizalmat is. Ha ezen nem változtatnak a lehető leggyorsabban, tömeges méreteket ölthet a bizonytalannak tartott országokból a pénzkivonás, és a bizalomvesztés a nemzetközi piacokra is komoly hatással lesz.

Két hónap alatt 910 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, és korábban sosem látott szintre emelkedett – idézi az Index az Állami Adósság Kezelő Zrt. szerdán közzétett adatait. Az adósságállomány 21 630 milliárd forint, több mint 200 milliárddal haladja meg az eddigi rekordot jelentő 2011. novemberi értéket.

Négy magyar bank besorolásait rontotta különböző mértékben kedden a Moody's Investors Service, azzal az indokkal, hogy véleménye szerint egyre gyengül a magyarországi gazdasági és működési környezet.