Kiderült mi az oka annak, hogy a magyar élelmiszerárak ilyen magasak
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint nem a háború okolható a magyar élelmiszerárak egekbe ugrásáért, hanem a kormány.
A magyar élelmiszerárak egekbe ugrását nem a világpiaci folyamatok, sokkal inkább a kormány több hibás döntése, a magyar élelmiszeripar alacsony versenyképessége és cégek profitéhsége okozta – állítja az MNB. A Népszava azt írja, hogy sok mindenki hibázott és sok minden elromlott, ebből következett, hogy egész Európában Magyarországon mérték a legmagasabb élelmiszer-áremelkedést 2022-2023-ban – így összegezhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „mélyelemzése”. A jegybank számításai szerint a csúcsán 50 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedés felét hazai tényezők okozták és csak a másik fele indokolható külső impulzusokkal.
Az MNB a folyamatban két szakaszt különböztetett meg: az első a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése volt, amit a gazdaság átvészelt, nem hozott érdemi plusz inflációt. A második periódus 2022 elején kezdődött, az ukrajnai háború előtt kitört energiaárrobbanással. Az már felszínre hozta a gazdaság strukturális gyengeségeit, az alacsony termelékenységet és a magas energiaigényt, aminek az lett a következménye, hogy a hazai élelmiszer-infláció 2022 elszakadt a régiótól. Az MNB szerint a magas energiaárak oka az volt, hogy a magyar energiakereskedelmi szektor magas koncentrációja miatt, a verseny hiányában a kereskedők jobban tudták emelni az áraikat.
2021 júniusa és 2023 decembere között idehaza az élelmiszerárak átlagosan 56,3 százalékkal nőttek
Ezen időszakban a második legnagyobb áremelkedést Litvániában mérték, közel 45 százalékkal. A helyzetet tovább rontotta az egész Európát sújtó 2022 szélsőséges aszály, ami a termésmennyiségek jelentős csökkenése révén hozzájárult a terményárak emelkedéséhez.
Az árak növekedéséhez a versenyképességi hiányokon túl egyedi magyar tényezők is hozzájárultak. Az MNB ezek között említi azt a jelentős jövedelemkiáramlást, amit a kormány a 2022-es választások előtti osztogatásokkal követett el. Ekkor mintegy 1500-2000 milliárd forintnyi, jelentős részben gazdasági teljesítménnyel nem fedezett plusz jövedelem került a lakossághoz. Mintegy 800 milliárd forintnyi szja-t kaptak vissza a gyermekes adófizetők, akkor fizették ki a rendvédelmi dolgozók egyszeri rendkívüli juttatását és a 13. havi nyugdíjakat. A plusz jövedelmek átmenetileg megemelték a lakosság fogyasztási kiadásait, a kereskedelem és a teljes élelmiszeripar látva a váratlanul megugrott lakossági keresletet a teljes értékláncon belül áremelésekkel reagált. Mivel ezek a bevételek a cégek profitját növelték, a jelenséget profitinflációnak nevezi az MNB . Vagyis a cégek nem azért drágítottak, mert a költségeik indokolták, hanem látva a szabad lakossági pénzeket, elszívták azokat. Az a többlet csapódott le a vállalati profitokban a teljes értékláncon, azaz a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedőkig bezárólag. Ugyanakkor az élelmiszerárakat emelte az árfolyamváltozás is, 2022-ben a forint drasztikusan leértékelődött az euróval szemben, ami az import élelmiszereken keresztül extra árdrágulást okozott.
Tovább növelték az inflációt az olyan elhibázott kormányzati intézkedések, mint az ársapkák bevezetése. Az árstopok torzították a piaci folyamatokat, áremelő hatásuk volt, hisz a nem árstopos termékeken a kereskedelem többszörösen visszavette a veszteségét. Ugyanakkor a vállalatok közötti verseny erősítést szolgáló intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, elősegítette az magyar élelmiszer-infláció gyengülését – jegyzi az meg az MNB.
Az MNB elemzése szerint a kiemelkedő mértékű élelmiszerár-emelkedést több negatív tényező egymásra épülése okozta. Ezek együttes újbóli megismétlődésének kicsi az esélye, ugyanakkor az látszik, hogy az energiaárak emelkedésnek jobban ki vannak téve a hazai élelmiszeripari vállatok, ez pedig kockázatot jelent a jövőre nézve is – írja a Népszava.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
