Brüsszel, ellenzék, spekulánsok – ki a hibás a forint gyengüléséért?

A külföldiek spekulánsok műveletei hatására ment a forint az euróval szemben egészen a 400-as szintig. Most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel próbálja arra kényszeríteni a spekulánsokat, hogy zárják a pozícióikat, ami a forintot erősítő hatású lehet.

Mint arról beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa az egynapos és az egyhetes fedezett hitelei kamatát 100-100 bázisponttal, 6,4-6,4 százalékra emelte, miközben az alapkamatot és az egynapos betéti kamata 3,4-3,4 százalékon maradt.

A testület mai ülésén részletesen foglalkozott az elmúlt közel két hét, vagyis a február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború óta eltelt fejleményekkel. Virág Barnabás emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése előtt a magyar gazdaság erős növekedési képességgel rendelkezett, a GDP idei bővülését 7,5-8,5 százalék közé várták – ahogy az elhangzott a Monetáris Tanács február 22-ei ülése utáni sajtótájékoztatón. Amelyen az MNB alelnöke már jelezte, hogy az éves infláció a januári, közel 14 és fél éves rekordot jelentő 7,9 százalék után februárban még magasabb lehet, akár 8,5 százalék (a pontos adat megismeréséig már csak egyet kell aludni, azt ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé). Más kérdés, hogy ez az infláció regionális szinten még így is viszonylag alacsonynak számít – mutatott rá Virág Barnabás.

A háborús helyzet miatt azonban a két héttel ezelőtti kilátások romlottak, méghozzá oly módon, hogy az inflációs kockázatok nőttek, miközben a vártnál alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés – ismételte meg Virág Barnabás a múlt héten már megtett kijelentését.