Történelmi mélységekben a forint – Matolcsy nem rohan megmenteni

Az MNB kedden szélesítette a kamatfolyosót, de nem emelte a jegybanki alapkamatot. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul, 3,40 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, a kamatfolyosó felső szélét azonban 100 bázisponttal, 5,4 százalékról 6,4 százalékra emelte.

A jegybank legutóbb februárban, előtte pedig januárban kamatmeghatározó 50-50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.
Noha a mai ülés a monetáris tanács menetrendje szerint nem kamatmeghatározó ülés volt, az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank reagál a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülésére. A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

A kamatfolyosó teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, méghozzá fedezet ellenében. E hitel mértéke attól függ, milyen fedezetet ajánlanak fel a bankok: mindez hasonló ahhoz, mint amikor egy magánszemély kölcsönt igényel. A kamatfolyosó alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől. 

Kedd délelőtt jelentősen erősödött a forint a hétfői mélyrepüléshez képest, noha a nemzetközi befektetők kissé bizalmatlanok voltak.  Az MNB aztán a keddi döntésével megteremtette a lehetőségét egy újabb 100 bázispontos kamatemelésnek a csütörtöki egyhetes betéti tenderen. A hírre nagyobb mozgás kezdődött az euró árfolyamában. Az eurót a kora reggeli 393,41 forint után délben 386,42 forinton jegyezték. A jegybanki döntést közvetlenül megelőzően 387 forint körül volt az árfolyam, majd a döntés után 389 forintra gyengült a forint az euróval szemben.

(Kiemelt kép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája. Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi)