Beszél itt valaki angol? Nein?!
Remélem, mindenki hallotta, hogy Hoffmann Rózsa most éppen azt találta ki, angol helyett az iskolákban tanítsanak németet, mert az úgyis nehezebb, és különben is bizonyos német kutatások szerint, akik először angolul tanulnak meg anyanyelvükön kívül, elveszítik az érdeklődésüket második, harmadik, akárhanyadik idegen nyelv tanulására.
Meglepő? Már nem az, hogy Hoffmann időgépével megint visszautazott a boldog '30-as évekbe, és megint hazahozott valami egészségre káros vacakot, amit ránk akar tukmálni, mert ez már teljesen megszokott.
(Korábbi írásaim
nyelvvizsgaés iskolaköpenytémákban itt találhatóak meg.)Hanem most őszintén ki van meglepődve azon, hogy a németek azon siránkoznak, a többség miután megtanult angolul, már kicsit feleslegesnek érzi elveszejteni magát a der-die-das univerzumban? Vagy rajtam kívül mindenki úgy gondolja, a német, a francia, a spanyol és az orosz valóban „világnyelvek”, és mindenkinek „kínaiul” kéne tanulnia?
Távol álljon tőlem becsmérelni más országok nyelveit, és valóban szép, sőt kívánatos, hogy az ember minél több nyelven beszéljen, de azért a világnyelv státuszt igencsak elvitatnám mindegyiküktől. Az angol kivételével.
Komolyan kérdem, melyik az a nyelv, amivel a Föld túlnyomó részén meg tudod értetni magad? Melyik az a nyelv, ami szinte kizárólag az összes modern tudomány nyelve? Milyen nyelven publikálnak – nemzetiségtől függetlenül – az emberiség vezető társadalomtudósai, bölcsészei, nagyenergiájú részecskefizikusai? Milyen nyelven tárgyalnak kínai nagyvállalatok külföldi partnereikkel? Angol, angol, angol.
Sőt, szüleim és nagyszüleim generációja is általában két dolgot szokott felemlegetni, amit sajnál, hogy sosem tanult meg rendesen használni: az egyik a számítógép, a másik az angol nyelv. Eurobarométer
kutatásokszerint pedig a magyarok kétharmada az angolt tartja leghasznosabb idegen nyelvnek.Egyébként készséggel elhiszem, hogy a német nyelv logikája hasznos lehet további nyelvtanuláshoz, vagy hogy a latin minden nyelvtanhoz kiváló, az ógörög a tudományos kifejezéseink mélyebb megértéséhez adhat stabil alapokat, az egyiptomi hieroglifák meg olyan szinten megágyaznak a szimbolikus gondolkodásnak, hogy egy tisztességes programozónak vagy matematikusnak előbb kéne megtanulnia mint a járást, tényleg.
Az írás folytatásáért kattintson ide:
Publius: Beszél itt valaki angol? Nein?!