Általános az optimizmus, de nőnek a bizonytalansági tényezők a magyar gazdaságban

A vállalkozások összesített bizalmának erősödését mutatja a Policy Agenda által számított gazdasági fejlődés index (gfi). A gazdaság egészében az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, és a Policy Agenda várakozásai szerint 2018 közepéig e kedvező folyamat fennmarad. A 3,8 százalékos gazdasági növekedés nagyrészt az EU-támogatások eredménye. A beruházásvezérelt folyamat mellett gyors a fogyasztás bővülése is. Várhatóan kissé romlik majd a külső és belső egyensúly. Az infláció gyorsulása azonban idén és jövőre sem jelent problémát.

A gazdaságban a legjobban az építőipar bővül – növekedése az első nyolc hónapban 28 százalék volt. Az ipari termelés ingadozik, az ez évi várható 5 százalék feletti bővülés mégis gyorsabb a tavalyi stagnálásközelinél. A járműipar fejlődése lelassult.

A gfi pénzügyi mutatói az előző negyedévek csökkenése után kissé javulnak, jelezve az összességében pozitív monetáris és fiskális helyzetet. Kedvezően alakulnak az adóbevételek. A jövedelemadó-bevétel 7,9 százalékkal emelkedett, főleg a növekedési adóhitelt igénybe vevő – a nem csupán Magyarországon megtermelt jövedelmeik után is itt adózó – vállalkozások emelkedő befizetéseinek hatására. A társadalombiztosítási hozzájárulások 2,4 százalékkal, a termelési adókból származó bevételek 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Változatlan a pénzügyi kereslet, javul az adósságszolgálat. A külkereskedelmi behozatal dinamikája meghaladja a kivitelét, így bár a bevétel a harmadik negyedév végéig mintegy egymilliárd euróval visszaesett, de változatlanul számottevő nagyságú, 5,6 milliárd euró. Kedvezőtlen viszont, hogy a cserearányok akár egy százalékkal is romolhatnak év végéig. A harmadik negyedévre kissé megerősödött forint fékezi az egyébként alacsony külső árnövekedés begyűrűzését.

A vállalati hitelállomány a gazdaságélénkítés hatására – a kedvezőbb adózási és beruházási hitellehetőségek eredményeként – lassan bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága még jelentősen növekedhetne.

A 2016-os 2,4 százalékos költségvetési hiány az idén magasabban alakul majd. Ennek ellenére az első kilenc hónap költségvetési bevételei kedvezőek, és év végéig sem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával. Az első félévben a kormányzat eredményszemléletű bevétele 749 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A háztartási gazdálkodás indikátorai az előző negyedévhez hasonlók. A családok vagyoni helyzete javul, viszont a korábban is megállapított legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség nő.

Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az év elejétől szeptemberig 193 100 forintra nőtt, így most 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a reálkereset pedig az alacsony inflációnak is köszönhetően kiemelkedő mértékben, 10,1 százalékkal nőtt.

Új helyzetet hozhat viszont az erősödő infláció. Az elmúlt három hónapban 2,5 százalék feletti mértékben nőttek a fogyasztói árak. Éves szinten is ez a mérték marad fenn, és ez befolyásolja majd mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét.

A kiskereskedelmi forgalom bővülése ez évben 4 százalék fölött lesz, a fogyasztás növekedése pedig 3,5 százalék körüli. Az első kilenc hónapban a fogyasztói áremelkedésben még nyilvánvalóan nem érződik a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés hatása.

A gfi vállalati indikátorai összességében romlást jeleznek, hiszen változatlanul sok nehézséggel küzd a versenyszféra. A kormány által remélt vállalati hatékonyságjavulás két számjegyű emelkedése nem reális. A külföldi cégek beruházásainál a legfontosabb szempont, hogy van-e és lesz-e megfelelő munkaerő hosszú távon. A vállalatok szerint ehhez a versenyképesség alapfeltételeit konkrét lépésekkel kellene javítani.

A vállalkozói szféra gazdálkodása az egyre kedvezőbb adózási helyzet ellenére sem javul érezhetően. A beruházások már nem esnek vissza a tavalyi radikális mértékben. Az ipari termelés ez év eleje óta – kismértékű havonkénti ingadozással – a múlt évinél nagyobb dinamikával bővül. Az ipari kibocsátás volumene viszont nyár végére jelentősen, 4,2 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz mérten.

Nagy eredmény, hogy a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent. Változatlanul súlyos gond azonban a tartós munkanélküliség, az álláskeresők nagyjából 40 százaléka legalább egy éve nem talál elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben most megközelíti a másfél évet (15,8 hónap). A 25 éven aluliak között 11,4 százalék volt a munkanélküliek aránya. Ez a mutató rendkívül magas, igaz ugyan, hogy az egy évvel azelőttihez képest 1,4 százalékponttal csökkent.