Nem minden a pénz: az európai pártok többsége nem tud elszámolni az adományaival

Az uniós tagállamok politikai pártjai 2019 és 2022 között 941 millió eurónyi adományt kaptak, amiből azonban 664 millió euró esetében nem világos, hogy ki adományozta a pénzt.

2024. május 30., 11:30

Szerző:

A pénz nem játék, főleg ha politikáról van szó. Hiányos információk állnak ugyanakkor rendelkezésre az európai politikai pártok finanszírozásáról, ami visszaélésekhez vezethet, és gyengíti a pártokba vetett bizalmat is – állapította meg egy Telex által szemlézett nemzetközi újságírói kutatás, amelyet a Follow The Money nevű holland szerkesztőség vezetett.

A kutatásból kiderült, hogy az uniós tagállamok politikai pártjai – melyek már az Európai Parlament tagjai, vagy nagy eséllyel bejutnak oda a mostani választásokon – 2019 és 2022 között 941 millió eurónyi (mai árfolyamon több mint 362 milliárd forint) pénzadományt kaptak. 664 millió euró (több mint 255 milliárd forint) esetében azonban nem világos, hogy ki adományozta a pénzt.

Az egyes uniós országokban más-más szabályok vonatkoznak arra, hogy a pártok kitől fogadhatnak el adományt, és hogy nyilvánosságra kell-e hozni az adományozóik nevét. A transzparencia főként az olyan fejlett nyugat-európai országokban gyengébb, mint például Németország vagy Franciaország, de máshol is vannak problémák az átláthatósággal – derül ki a kutatásból, melyben 24 ország 50 újságírója vett részt. 

A Follow The Money emlékeztet arra, hogy a politikusok iránti bizalom alacsony, az európaiak a politikai pártokat tartják a leginkább korrupt intézménynek, jóval megelőzve a magánvállalatokat, a pénzügyi szervezeteket és a közszférát. Az Eurobarométer uniós szintű közvélemény-kutatása szerint 10 európaiból 6 gondolja úgy, hogy a politikai pártok körében gyakori a korrupció. Még többen aggódnak amiatt, hogy hiányzik a pártok pénzügyeinek felügyelete és átláthatósága.

A nemzetközi vizsgálat Magyarországot pártfinanszírozás szempontjából a transzparensebb országok közé sorolta, mivel a magyar pártok kötelesek minden évben feltölteni a weboldalukra a költségvetési adataikat, az ötszázezer forint feletti összegek adományozóinak nevét pedig nyilvánosságra kell hozniuk. Ez sem biztosítja ugyanakkor a teljes átláthatóságot, ugyanis a pártok csak neveket közölnek, viszont olyan adatokat – például születési dátum vagy lakcím –, amelyek alapján be lehetne azonosítani a támogatókat, nem tesznek közzé.

A magyar helyzetet emellett bonyolítja, hogy a politikai kampányokban a pártoktól elvileg független, de velük együttműködő, vagy legalábbis őket támogató szereplők is részt vesznek. Rendszeresek például az olyan, a Fidesz érdekeit szolgáló kampányok, amelyeket civil szervezetek – például a CÖF –, vagy kormánnyal szimpatizáló közösségi médiás szereplők hajtanak végre, gyakran kormányközeli forrásokból. Sőt, Magyarországon az is általánossá vált, hogy közvetlenül a kormány folytat nyilvánvalóan politikai célú hirdetési kampányokat. Az ellenzéki oldalon is megjelentek olyan szereplők – például internetes kiadványok –, amelyek nyilvánvalóan politikai célokat szolgálva működnek.

A Direkt36 egyébként megvizsgálta Magyarország EP választáson esélyes, és 2022 előtt alapított pártjainak beszámolóit. A 2019 és 2022 közti időszak legbőkezűbb adományozója a politikai karrierje előtt vállalkozásaiból meggazdagodott korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki csak 2021-ben közel 49 millió forintot adományozott pártjának, a Demokratikus Koalíciónak. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a 4 év során közel 9 millió forintot adományozott a pártnak.

Nem ritka, hogy az Európai Parlament képviselői – akik havonta bruttó több mint 3,8 millió forintnak megfelelő összeget keresnek – a tagdíj mellett adományokat is fizetnek a pártjaiknak. Az ötszázezer forint feletti adományok listájából látszik, hogy a vizsgált négy év alatt a Fidesznek például Trócsányi László közel 4 millió forintot, Deli Andor több mint 4,5 millió forintot, Kósa Ádám több mint 5,7 millió forintot adományozott. A Momentum másfél millió forintot kapott Donáth Annától, és szintén ekkora összeget Cseh Katalintól.

A vizsgált időszakban toronymagasan a Fidesz kapta a legtöbb adományt – közel másfélmilliárd forintot – melynek nagy része ötszázezer forint alatti összeg volt, tehát ezek esetében nem ismert az adományozó személye.

(Kiemelt képünkön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Forrás: Jonathan Raa/NurPhoto/AFP)

Az európai e-kereskedők érdekvédelmi szervezete és tágországi társult szervezetei nyílt levélben fordultak az EU és a tagországok törvényhozásához, hogy lépjenek fel a Temu szerintük piactorzító működésével szemben.

2024. június 21., 08:34

Az Eurostat friss összesítése alapján 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó országa. Már nem csak a románok, hanem a bolgárok is megelőznek minket, Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa.