Bejelentette visszavonulását a korábbi igazságügyi miniszter

Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője nem indul a 2024-es európai parlamenti választásokon, a mandátuma lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként fog dolgozni – közölte maga az EP-képviselő. Trócsányi László hangsúlyozta: megtisztelő feladat volt számára öt éven át az Európai Parlamentben dolgozni, de - mint írta - „ezt is, mint mindent, tudni kell abbahagyni”.

„A 2024-es európai parlamenti választásokon nem kívánok indulni, a mandátumom lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként, a magyar felsőoktatás sikeréért szeretnék dolgozni" – írta az EP-képviselő, majd hozzátette: az egyetemen több mint nyolcezer hallgató tanul, „felelősségünk van a jövő generációkért".

„Célom, hogy olyan fiatalok hagyják el egyetemünk kapuját, akiket fel tudtunk vértezni kellő tudással és hivatástudattal" – emelte ki Trócsányi, majd hozzátette: a Magyar Jogász Egylet elnökeként a jogásztársadalom számára is alkotó munkát kíván végezni a következő esztendőkben.

Trócsányi László, az Európai Parlamentben jelenleg az alkotmányügyi bizottságnak a tagja, a külügyi bizottságnak pedig a póttagja. A pozíciókat illetően úgy nyilatkozott: mindkettőt hasznos szakmai tapasztalatnak tartja.

„A brüsszeli tapasztalatokat és kapcsolatokat kamatoztathatom a tudományos életben és az egyetemen egyaránt. Viszont itt az idő, hogy jöjjenek a fiatalok" – fogalmazott. Szavai szerint nagy feladat az övék, a jelenlegi Európai Unió ugyanis válságban van. Nincs önbizalma, a belső identitásviták miatt elbizonytalanodott – hívta fel a figyelmet. „Reméljük, hogy a nyári európai parlamenti választások kimenetele pozitív fordulatot hoz majd. Hajrá, Magyarország!" – tette hozzá Trócsányi László.

Trócsányi 2014. június 6-tól 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter volt. 2019. július 2-ától az Európai Parlament képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság tagja, a Külügyi Bizottság póttagja. 2021 augusztusában felmerült, hogy ő válthatja 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki pozícióban, a Fidesz jelöltje azonban végül Novák Katalin lett.

Jelentős eredményeket ért el a közigazgatási bíráskodás áttekintése területén. 2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötet, amelyet Badó Attilával közösen írt. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre – olvasható az 1956-ban született közgazdász Wikipedia oldalán.

(Kiemelt kép: fidesz.hu)