Lecsípne a munkavállalók fizetéséből az Állami Számvevőszék elnöke, kötelezően megtakarítási számlára utaltatná a pénzt

2019. június 4., 14:50

Szerző:

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy szerinte a kormányzatnak meg kellene fontolnia azt, hogy a saját tartalékolásán kívül konkrét lépéseket tegyen a lakossági megtakarítások előmozdításában is.

Az ÁSZ elnöke közölte, hogy korábban hiánypolitikát, válsággazdálkodást folytatott az állam, de most már tartalékokkal tervezi meg a költségvetést. Elmondása szerint azt az álláspontot képviseli a Költségvetési Tanácsban is az ÁSZ, hogy tartalékolási politikát kell bevezetni, amely lehetőséget ad a kormánynak, hogy az év közben jelentkező új kihívások, tervezési hiba vagy épp új lehetőségek esetén azonnal lépni tudjon. Úgy véli, átláthatatlanabb lenne a helyzet, ha ezekre a célokra belső átcsoportosításokkal kellene forrást biztosítani.

Domokos László javaslata szerint a lakossági megtakarításokat kellene növelni.

– A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak

— mondta az ÁSZ elnöke. Úgy véli, így a háztartások 5–10 ezer forintonként össze tudnának spórolni egy megfelelő megtakarítási állományt.


Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Közölte, hogy a közgazdászok egyetértenek abban, hogy a háztartásoknak legalább háromhavi bevételüknek megfelelő összeggel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a váratlan helyzetekre felkészüljenek.

– Ez készíti fel a társadalmat arra, hogy ha tényleg jön egy lassulás, és ennek keretében Magyarország nagyobbat zökkenne, a családok is képesek legyenek alkalmazkodni

– állapította meg.

Álláspontja szerint az államnak is ösztönöznie kell a lakosságot a megtakarítások növelése érdekében. Ilyen ösztönző lehet például az inflációkövető állampapír, vagy a kamatadó eltörlése is. Úgy számítja, hogy a rendszerben van 3–3,5 százalék megtakarítási hányad, amelyet készpénz helyett le kellene kötnie az államnak.

– Szükség van a költségvetési stabilitásra, de legalább ekkora szükség van arra, hogy a magyar társadalmat pénzügyileg tudatos és erős, megtakarító családok alkossák

– magyarázta a számvevőszéki elnök.

(A 24.hu nyomán)

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.