SZÍNJÁTÉK – Bán kontra Benkő. Ajánló lapunk 2020. március 5-i számából
Ez különben annyira fontos, hogy szinte mint az orosz rulettben, a Szabad Tér Színház sorsától függhet akár a többi budapesti színház jövője. A kormányoldalon nyugodtan kijelenthető, hogy nem adnak pénzt a fővárosi színházakra, ha nem Bán Teodóra a direktor. Erre a másik oldal közli, hogy fúj, fúj, ez elítélendő zsarolás, ilyesminek aztán nincs helye a közéletben.
Kártérítés és szegregáció
Nagy horderejű, a társadalmi béke fenntartásának szempontjából is jelentős döntésre készül a Kúria. A gyöngyöspatai roma gyerekek szegregációs kártérítésének ügyében hozott jogerős bírói ítéletről kell harmadfokon állást foglalnia a legfőbb bírói testületnek. Abban az ügyben, amelyről a miniszterelnök azt mondta: „van egy határ, amit a magyar sosem fog átlépni, vagy sosem érzi úgy, hogy azt szabad átlépni. Ez pedig az a határ, ha pénzt adunk a semmiért.”
A miniszterelnöki nyilatkozat több dilemmát is felvet. Tényleg semmi kár nem éri azokat a gyerekeket, akiket a szegregáló magyar iskolarendszer gyakorlatilag funkcionális analfabétaként bocsájt útjára? Vajon megengedhető-e, hogy a végrehajtó hatalom első embere egy jogerős ítélet végrehajtása ellen foglaljon állást? Vajon Orbán Viktor kikről beszél, amikor általában a magyar emberek igazságérzetére hivatkozik? Közéjük érti-e a romákat, magukat a kárpótolt cigány családokat?
A kór neve: pánik
Vigyázat! Nem csak tanúi, áldozatai is lehetünk egy veszélyes jelenségnek, a pániknak. A tömeghisztéria ugyanis előbb-utóbb önbeteljesítő jóslatként kezd működni, és segíti a koronavírus járványszerű terjedését. Éppen ezért a betegség elleni egyéni védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy óvjuk magunkat a válogatás nélkül ránk ömlő álhírektől és dezinformációktól.
Helyesbítésnek nincs helye
Információs káoszban élünk, mondják a politikai piac szakértői. A koronavírustól sújtott zavaros hírvilágban minden állításra és ellenállításra fél perc alatt rásüthetik a fake news (kacsa, álhír, koholmány) bélyegét. Maga a nagyképű divatszó (fake news) azt sugallja, minőségileg másról, modern kulturális termékről van szó. Pedig már az is kérdés, nem találkoztunk-e hasonlóval (híreszteléssel, fabulával, rágalommal) az írott történelem ötezer, a modern tömegsajtó kétszáz éve alatt. Találunk-e „minőségi újdonságot” az álhírvilág univerzumában? A témáról azon a konferencián is szó volt, amelyet a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával a Republikon Intézet szervezett.
Az uralom és a hatalom
Szentpéteri Nagy Richard sorozatának tízedik része
Mobilcsend hétfő reggelig
Rengeteg szülő panaszkodik, hogy a gyerekük nem teszi le az okostelefont, a készülék szinte a kezükhöz nőtt. A felkelés pillanatától kezdve hurcolják magukkal, alig várják, hogy iskolai szünetben elővegyék, edzés után újra kézbe foghassák. Az orvostudomány már azonosította az állandó mobilozás miatti tartáshibát („SMS-nyak”), a gerincbántalmakat és az elalvás előtti képernyőfény által okozott alvászavart. Pszichológusok, szociológusok, generációkutatók vizsgálják azokat a fiatalokat, akik okostelefonokkal nőnek fel – az állandóan a kezük ügyében lévő készülék ugyanis hat a pszichéjükre, kapcsolataikra.
„Miért boldogtalanabbak és felkészületlenebbek a felnőtt életre?” – kérdezi Jean M. Twenge generációkutató az iGeneráció – Akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek című könyvében, utalva arra, hogy ezeknek a fiataloknak már a középiskola elkezdése előtt volt Instagram-oldaluk, és „nem emlékeznek az internet előtti időkre”. Vagyis minden őket megelőző generációtól különböznek. Őket nevezi a szerző iGenerációnak.
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban most különleges kezdeményezés indult útjára. Az ötlet a gyerekektől érkezett, de egy tanár fogékonysága kellett ahhoz, hogy felkarolja és a diákokkal közösen programmá fejlessze.
Hangplanetárium
Bármilyen meglepő, a Magyar Zene Háza világhírű tervezőjének, a japán Sou Fujimotónak a Zeneakadémia és különösen annak belső térélménye nyújtott támpontot a tervezéshez. Egy kortárs és egy 20. század eleji, egy modern és egy műemléki épület kölcsönhatásáról magunk is meggyőződhetünk majd, amikor a zene háza átadása után bejárhatjuk az állandó kiállítás ezer négyzetméteres alapterületű csarnokát, és az első emberi hangtól kezdve a klasszikus nagymesterek művein keresztül egészen a napjaink zenefelhőjéig jutunk el.
Sorsdöntő évtized jön
Az élővilág elvben képes lenne alkalmazkodni a változó éghajlathoz, ehhez azonban több ezer évre lenne szüksége. A globális felmelegedés ezzel szemben körülbelül száz év alatt jelentős változásokat eredményezhet, így kiszámíthatatlan, hogy az állatok mit tudnak kezdeni ezzel. Az viszont biztos, hogy a természet pusztítása és a műanyag szennyezés tovább rontja az élővilág állapotát. A klímaváltozás így egy már legyengült immunrendszerű állatvilágot fenyeget. A sekély vízi élővilág szinte teljesen átalakulhat, lepkék, békák, halak tűnhetnek el. A legveszélyeztetettebbek között szerepel rengeteg madárfaj. A melegebb éghajlathoz szokott állatok képesek lesznek Magyarországon is megélni, így például megjelenhetnek trópusi szúnyogok, és velük új betegségek jöhetnek hazánkba. Már 2019 nyarán is több helyen felfedezték az úgynevezett tigrisszúnyogot, ami sárgalázat, nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírust és Zika-vírust is terjeszthet.
Inkább elmentem
Andreas Merz másfél éve önként távozott az egyik legnagyobb magyar lapkiadó vállalat éléről. A svájci születésű és állampolgárságú, magyarul jól beszélő volt kollégám merészet húzott: ma banántermesztő az Atlanti-óceán közepén, az Azori-szigeteken.
Történelem – alulnézetből
Öt év alatt négy remek regény. Ez az ismert külpolitikus, újságíró Kulcsár István termése 2015 óta. A legújabb – amelynek címe: Nem ezt ígértétek – néhány napja jelent meg. Ám érdemes megismerkedni nemcsak ezzel a könyvvel, hanem a szerzővel is.
Vásárhelyi készülődés
A frontváros – olykor így emlegetik. 1990-ben itt történt a II. világháború utáni legkomolyabb etnikai konfliktus, még a délszláv ütközések előtt. Diktatúra alatti története annak példája, hogyan lehet ipari beruházásokhoz kapcsolódó betelepítésekkel megváltoztatni egy magyar többségű település etnikai arányait. Vajon mennyire lesz – ismét – szelídített etnikai összecsapás a júniusi önkormányzati választás Marosvásárhelyen? És ha az lesz, ez mennyiben múlik románokon vagy/és magyarokon?
Felületes diagnózis
A mai valóság, az, amit Szabó Zárójelentés című műve megidéz, nyomasztó, kilátástalan, lélektelen. Ezt a világot a kisszerűség, a rosszindulat, az aljasság jellemzi. Ahogy egy helyütt túlzott didaxissal a film főhőse mondja: „Ezt az egész falut megszállta a gonoszság.”
Ha megállnának, széthullana a birodalom
mmár második alkalommal adták át a Rózsavölgyi Szalonban a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István özvegye alapított. A szakmai zsűri fődíját Székely Csaba, Marosvásárhelyen élő író kapta a 10 című darabjáért, amelyet a Radnóti Színház játszik nagy sikerrel. A darab arról is szól, mit lehet a tízparancsolattal kezdeni egy szeretet nélküli, hitetlen világban. De a szerzővel beszéltünk arról is, milyen az orbánizmus eretnek vallási irányzata és kultúrája.
Az elbutítás gépezete
Goebbels, a náci propagandaminiszter Molnár Piroska által megszemélyesített titkárnője sírásban tör ki az Egy német sors című előadásban, ami az Orlai Produkció égisze alatt jött létre a Hatszín Teátrumban. Rázza a testét a zokogás. Arca is eltorzul a lelki fájdalomtól. Eddigi mondatfolyama töredezetté válik. A háború végén Hitler, Goebbels halála nem rendítette meg különösebben, de hogy a miniszter gyerekeinek is beadták a méregkapszulát, az már átszakította nála a gátat. Ezt nem értette, miért kellett. Többször játszott velük. Hagyta őket pöntyögni az írógépén. Olyan helyesek voltak, meg illemtudóan jól neveltek, és most egyszerre csak nincsenek többé.
Nagy színésznő játszik kisembert, kispolgárt, aki túlzottan is közel került a tűzhöz, de hárított és hárított, nem akart tudni semmiről. Félrenézett, szemellenzőt viselt, krónikus farkasvakságban szenvedett, és közben elég jól élt. Azt állította, nem tudta, hogy teherautókon vitték végig Berlinen az elhurcolt zsidókat.
Egyetlen szóra az olimpiai aranytól
Bár az ötvenes években a magyar atlétika szinte ontotta a nemzetközi klasszisokat, Iharos Sándor, Tábori László, Rózsavölgyi István és a többiek futószalagon szállították a világcsúcsokat, az olimpiai dobogó legfelső fokára azonban sem ők, sem más magyar futó soha nem léphetett föl. Mi több, 1976 óta még döntősünk sem volt ebben a szakágban az ötkarikás játékokon. Akad azonban valaki, akinek egyetlen mondaton múlott csak, hogy nem le(hete)tt olimpiai bajnok.
Az 1930-ban Zalaegerszegen született Rozsnyói Sándor. A mai mesénk róla szól. Kosárlabdázóként kezdte, egyetemistaként a TF csapatában, sőt a B válogatottban is játszott. Húszéves kora után kezdett csak el atlétizálni, de hamarosan végleg átállt. Eleinte 800-asként próbálkozott, csakhamar azonban akadályfutásra váltott, s 1954-ben kiderült: ez remek döntés volt.
