06:50 - 09:00

MOST: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Már nem vagyok fikagép – Ajánló lapunk 2019. szep­tem­ber 26-i számából

Manapság nagyon megfontolom, hogy bárkit is lebutázzak. Kiszálltam az igazságosztó szerepből, nem akarom másoknak előírni, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó dolog tudni, hogy mit szeretnek az emberek, és fontos, hogy ezért ne nézzem le őket, ne haragudjak rájuk – mondja a 168 Órának Hajós András zenész, showman, producer...

2019. szeptember 25., 09:53

Szerző:

Már nem vagyok fikagép

Manapság nagyon megfontolom, hogy bárkit is lebutázzak. Kiszálltam az igazságosztó szerepből, nem akarom másoknak előírni, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó dolog tudni, hogy mit szeretnek az emberek, és fontos, hogy ezért ne nézzem le őket, ne haragudjak rájuk – mondja a 168 Órának Hajós András zenész, showman, producer, aki a számos díjjal elismert Dalfutár című műsorának második szériájával legutóbb nem valamelyik kereskedelmi tévén, hanem a YouTube-on jelentkezett. Cseri Péternek beszél arról is, hogy milyen videókra gerjed a neten, elmenne-e fellépni Tusványosra, milyen viszonyban van Schmidt Máriával, és megjósolja azt is, vajon virágba borulnak-e a pálmafák az önkormányzati választás után.

Lapozzon bele!

Nyomordiagnózis

A Debreceni Ítélőtábla megerősítette azt a történelmi jelentőségű döntést, amelyet tavaly hozott első fokon, nem jogerősen az Egri Törvényszéken a Román Tamás bíró által vezetett tanács. Az ítélet kimondta: pénzbeli kártalanítás jár azoknak a gyöngyöspatai roma gyerekeknek, akik bizonyíthatóan hátrányos helyzetbe kerültek annak következményeként, hogy többségi társaiktól elkülönítve oktatták őket. Ez az ítélet most először forintosítja gyerekek tömegei esetén az így elszenvedett hátrányokat, amelyek ezeknek a fiataloknak az egész életét befolyásolják: nyilvánvalóan rosszabb esélyeik vannak a munkaerőpiacon, alapkészségeik hiánya miatt minden valószínűség szerint csak a közmunkáslétből fakadó nyomor jut osztályrészükül. Ezt tette velük a gyöngyöspatai iskola. Ennek a sorsnak üzen hadat Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, az úgynevezett diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos. Az Ónody-Molnár Dórával folytatott beszélgetése során két szemléletmód ütközik egymással, egy, az integrációt gyorsító, az eredményeket hamarabb elérni kívánó, illetve egy lassabb, inkább a társadalmi elfogadás elmélyítésére építő, a nyomort a szegénységgel fölváltó. Vecsei Miklós szerint az eddigi integrációs folyamat súlyos kudarc, míg kollégánk azt állítja, az elindított integrációs folyamatot megszakították, így nem lehet tudni, mire juthattunk volna vele. Mindenesetre Vecsei szerint valami alapvetően mást kell mostantól csinálni, helybe menni, és folyamatos jelenléttel – ez a máltaiak Jelenlét programja – egyedi megoldást találni egy-egy település problémáira, mert, állítja, nincsenek univerzális megoldások.

Benne vagyunk életünk nagy sztorijában

Lelkesedésből, szabadidejüket feláldozva dolgoznak Pikó András kampányában a civil aktivisták. Közben a Fidesz politikusai rájuk küldik a rendőröket, leszaggatják a plakátjaikat, kampányrendezvényükön lekapcsolják az önkormányzati áramot. A médiamunkásból lett kormányellenes polgármesterjelölt szerint az ellenzéki pártok által támogatott civilek akár győznek, akár nem, Józsefváros már nem lesz ugyanolyan, mint előttük volt. Pungor András riportja.

Fájdalmas életösvények

Nem akartuk átírni senkinek a történetét, elfogadtuk úgy, ahogy az érintettek látják a saját sorsukat, még akkor is, ha netán túlzások, szépítések vagy hazugságok is szerepelnek benne – mondja a 168 Órának Kovács Vera szociálpolitikus, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezető alelnöke, az Utak az erdőben című kötet szerzője. A napokban megjelenő kiadványban 22 olyan élettörténet olvasható, amely hajléktalan emberekkel rögzített mélyinterjúk alapján készült. A szerkesztett vallomásokból tragikus életutak bontakoznak ki, ám a megszólalók nem felmentést kérnek az olvasóktól, csak egy kis megértésre számítanak. A kötet nem korhatáros ugyan, de alaposan igénybe veszi a lelket. Aki kérdez: Cseri Péter.

A megkérdező ember

Borgula Andrást sokan az ATV A nap híre, a Havas a pályán vagy a Klubrádió Kinevetsz a végén! műsoraiból ismerik. Kemény, baloldali vitapartnere a közéleti műsoroknak. De mindenekelőtt a Gólem Színház művészeti igazgatója, rendezője. Évekig élt Izraelben, a színházrendezést is ott tanulta. Az általa alapított Gólem Színház nemrég saját játszóhelyet kapott a VII. kerületben, és várhatóan jövő ősszel már ott nyitnak. Erzsébetváros tíz évre, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételekkel, térítésmentesen adja nekik bérbe az ingatlant. A felújításokra még rengeteget kell költenie a Gólemnek, és a színházat önfenntartóan kell majd működtetniük. Csakhogy a tavalyi taobevételeiknek csupán 15 százalékát kapták meg a minisztériumtól. Sándor Zsuzsanna interjúja.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.