Ajánló lapunk szeptember 9-i számából

Gáz van, babám. Ez a címe Bródy János hét végén megjelenő új nagylemezének, amelyről elsőként a 168 Órának adott nagyinterjút. A címadó dalból kiderül, hogyan változhat meg a szabály: „aki nem lopott, az nem nyert”. Több nóta témája, hogyan hamisítják a múltat, és megint rádöbbenhetünk: a „szemétdomb a szemét otthona, a tisztaság az ellenség szava”. Az interjúban az is szóba került, hogy a Szörényi–Bródy páros miért találkozott Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával. Voltak, akiket kiakasztott, hogy a hazai rock klasszikusai közös fotón szerepeltek a tisztségviselővel, aki az irodalom után a popzene megújításának állami stratégiáját is elkészítette.

2020. szeptember 8., 21:31

Szerző:

Attila vezér

A Kossuth-díjas színházrendező, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, az Emmi döntés-előkészítő testületének, a Színházművészeti Bizottságnak, valamint a Magyar Teátrumi Társaságnak az elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának rektori tanácsadója, az MMA alapító tagja, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egymilliárd forintos Déryné Program irányítója, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondja: építeni akar, nem rombolni. Az SZFE Vas utcai épületébe mégsem tud bejutni, mert a kapukat bezárták előtte az intézményt elfoglaló diákok. Vidnyánszky Attila pályaképében azt az utat próbáljuk megmutatni, amely Beregszásztól az elbarikádozott egyetemig vezette.

 

Sokan csattogtatják az ollóikat

Meg kell mutatnunk, mennyire fontos nekünk az egyetem. Ezt mondta az intézmény Vas utcai épületét elfoglaló hallgatók egyike lapunknak. Riporterünk a múlt héten végig követte a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél történteket. Mi miért és hogyan alakult – elsősorban erre kereste a választ.

2020_36_oldalak____MARK.indd

 

Mesterségesen szított ellentétek

Amíg a Fővárosi Önkormányzat teljesen elégedett az ideiglenes bicikliutak és a belváros forgalmi rendjének átalakításával, addig a kerületiek – elsősorban a VII. kerületben élők – komoly aggályokat fogalmaznak meg. Főleg arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hetekben sokkal nehezebbé vált számukra a közlekedés, a környezetvédelmi szempontok pedig egyáltalán nem érvényesülnek. Ami azonban ennél is nagyobb gond, hogy a döntéshozók a forgalmi rend átalakításakor elfelejtették kikérni a véleményüket.

 

Útmutatás nélkül

Fő a biztonság – mondták a kötcsei Polgári Piknik szervezői, és lefújták a szeptember eleji találkozót. Rövid időn belül már a harmadik olyan hagyományos esemény maradt el, ahol Orbán Viktor utat szokott mutatni a híveinek. Lehet-e ennek hatása a belpolitikára? – erre kerestük a választ.

 

Trükkösen kiszámolt bérek

Meglepetést okozott, hogy a KSH 400 ezer forintot meghaladó júniusi havi bérekről számolt be. Kiderült, hogy az egyszeri jutalmak, prémiumok beszámítása okozta ezeket a szépnek tűnő számokat.

 

A járványra hivatkozva büntetik a szegények iskoláit

A kormány az idei tanévben a felére csökkentette a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkozó civil szervezetek kiegészítő támogatását, amelyet a következő tanévtől már teljes egészében meg akar vonni. Addig facsarhatják az oktatással foglalkozó szociális szektor szereplőit, amíg le nem mondanak az intézményeikről.

 

Nem csitul a tiltakozás

Még mindig jelentős erőtartalékokat képesek mozgósítani Belaruszban (Fehéroroszországban) azok a tiltakozók, akik torkig vannak a rezsimmel. A páncélba öltözött hatalom tilalmával dacolva minden hétvégén újra és újra ők uralják a főváros utcáit. Ám Oroszország a jelek szerint továbbra is szilárd háttértámogatást nyújt Lukasenkának. A külföldre kényszerített ellenzéki elnökjelölt nemzetközi támogatást kér. A fejleményekről folyamatosan tájékozódhat honlapunkon.

 

Láda mélyén a szabadságba

Az Egyesült Államok hírszerző szervezetét a II. világháború alatt Stratégiai Ügyek Hivatalának (OSS) hívták, ennek lett ismertebb utóda a CIA. Arról azonban máig kevesen hallottak, hogy 1942 és 1953 között létezett egy harmadik is. „The Pond” (a tavacska) volt a katonai hírszerzés egyik ágának fedőneve, és az olyan titkos volt, hogy létezéséről mindössze néhány kormányzati vezető tudott.

 

A hangulatváltozások művésze 

A közelmúltban volt nyolcvanéves Vári Éva Kossuth-díjas színésznő, aki Pécsett végigjátszotta a világ- és a magyar drámairodalmat. A város ünnepelt művésze volt. Aztán 52 évesen, vidéki sztár létére szokatlan módon átszerződött a fővárosba, a Budapesti Kamaraszínházba. A televízióban vállalt szerepléseivel országosan ismert és elismert művész lett.

 

In memoriam Varga Imre

Valószínűleg kevés olyan település van, ahol egyetlen művész tizennyolc köztéri (és egy épületen belüli) alkotása tekinthető meg. Magyarországon csak Szentendrén van hasonló, a világban is csupán néhány helyen. Siófokon Varga Imre egy mell- és 18 egész alakos szobra látható, közülük tíz a Fő téren. A Kossuth-díjas szobrászművész itt született 1923-ban, és 2019-ben bekövetkezett halála után itt helyezték örök nyugalomba.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.