Klímabomba – Ajánló lapunk 2019. augusztus 15-i számából
Mert ha nem, akkor tényleg több száz millióan indulnak majd Európa felé, és rögtön megértjük, hogy a kerítésépítés mennyit ér valójában. Összeállításunkban kitérünk arra, hogy mivel lényegében mindenen változtatnunk kell – a közlekedésünkön, a lakhatásunkon, az öltözködésünkön, az étkezésünkön –, komoly politikai döntéseket kell meghozni. A viták épp emiatt élesek, akadnak, akik úgy vélik, hogy klímaveszély címszóval „világméretű megfélemlítő propagandakampány” zajlik. Bartholy Judit szerint azonban nagyon kevés időnk maradt, valós, látható fenyegetésekről van szó. Azt egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy a klímaváltozásnak mi az ára, milyen pénzügyi-gazdasági károk keletkeznek miatta közép- és hosszú távon. Amíg azonban a természeti tőke ingyenes, a különböző költségvetések több pénzt költenek a szennyezésre, mint a védelemre, és az adórendszerekben nem érvényesülnek a környezeti szempontok, nehéz radikális fordulatot várni – írja elemzésében Szabó Brigitta. Egyáltalán lehet-e Európa bármely országának a működését megújuló energiaforrásokra – szélturbinákra, napelemekre, vízi energiára és biomasszára – alapozni? Ezt a kérdést már Ingrid Nestlének, a Bundestag zöldfrakciója energetikai szóvivőjének tette fel Barát József. Ingrid Nestle szerint a német politika centrumába tartozó pártok ebben egyetértenek, még ha van is közöttük vita az átalakulás üteméről. Azt Ingrid Nestle is elismeri, hogy a zöldenergetika fejlesztése nagyon sok pénzbe kerül, és a társadalmi hatása is tele van ellentmondásokkal.
Amerika lecsap a kleptokráciára
„A külföldi kleptokraták az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszélyeztetik. Az USA ellenségeinek ügynökeiként aláássák a jog rendszerét a nemzetközi kapcsolatokban és a saját hazájukban, miközben a megvesztegetés és a korrupció gyakorlatán keresztül behatolnak az elit köreibe és a demokráciák hatalmi gépezetébe.” Sheila Jackson Lee texasi demokrata képviselő nyilatkozott így augusztus elején, amikor három társával közösen benyújtotta a képviselőháznak a kleptokráciatörvényként emlegetett tervezetet, amelynek hivatalos elnevezése Foreign Extortion Prevention Act (FEPA, azaz törvény a külföldi zsarolás megelőzéséről). A kétpárti kezdeményezés elfogadása esetén a korrupt külföldi hivatalnokok ellen az Egyesült Államokban vádat lehet majd emelni, kétéves börtönbüntetéssel és a kizsarolt összeg háromszorosának elkobzásával lehet sújtani. A képviselő asszony szavainak Magyarországon különös élt ad, hogy a törvénytervezet benyújtása gyakorlatilag egybeesett a Microsoft-féle vesztegetési botrány részleteinek kiszivárogtatásával. Barát József írása.
Bűzimport
Bűzbiznisz és talajkárosítás, vagy pedig szabadalmaztatott, engedélyezett, környezetkímélő szennyvíziszap-hasznosítás zajlik Székesfehérváron? Erről megoszlanak a vélemények. Ami biztosnak tűnik: évente több mint százezer tonna szennyvíziszap kerül a Fehérvári Téglaipari Kft. telephelyére Szlovéniából, Horvátországból, Olaszországból és itthonról. Nemcsak a helyi ellenzék követel vizsgálatot az ügyben, de a kormánypártok is a külföldi szenny behozatalának leállítása mellett kardoskodnak. Bár évek óta zajlik a bűzimport, mégis az önkormányzati választások előtt lett „forró” a téma. Pungor András riportja.
Taoisták Liechtensteinben
Van fejlődés, állítják egyesek, a munka gyümölcse beérik, a NER a futballban is sikeres lesz. Mások szerint ez megalománia, olyan, mint a 2022-es kézilabda-EB húszezres játékcsarnoka. Hiszen az Európa kapuit döngető MOL Fehérvár FC a liechtensteini hegyek között elveszett. „Nem kell rózsaszín szemüveg ahhoz, hogy lássuk labdarúgásunk felfelé ívelését”, írja a kormánypárti sajtó arra hivatkozva, hogy 2016-ban megjártuk az EB-t, a MOL Vidi az Európa Ligában küzdhetett, és tétmeccsen győztük le a vb ezüstérmesét. Azt, hogy igazolnak, illetve cáfolnak-e a számok bármit is, Muszbek Mihály sportközgazdász a most elindult idény előtt összeállított Sportgazdasági nagyító című tanulmányában elemzi. Buják Attila cikke számos ponton erre és az ő szóbeli közléseire támaszkodik.
Megrontó vágyak
Péterfy-Novák Éva ötvenkét éves volt, amikor öt évvel ezelőtt megjelent első kötete, az Egyasszony. A könyv szinte példátlan sikert ért el: már a tizedik utánnyomásnál tart. A műből monodráma is született Tenki Réka díjnyertes alakításával. A szerző saját igaz történetét írta meg: egy orvosi műhiba miatt súlyosan fogyatékos kislánya született, aki mindössze hét évet élt. Önterápiának szánta a könyvét, és nem gondolkodott írói pályában. Aztán mégis úgy döntött: megpróbál regényt írni a gyerekek elleni szexuális zaklatásokról, a szeretet nevében elkövetett súlyos bántalmazásokról. Az Apád előtt ne vetkőzz főhőse egy pedofil nagypapa, aki az unokáját rontja meg. A legszörnyűbb az, hogy ezeket a bűncselekményeket valóban elkövették gyerekek ellen Magyarországon. De büntetőítélet egyik ügyben sem született. Sándor Zsuzsanna interjúja.
