Kettős mérce a hazai devizapiacon – Ajánló lapunk 2019. november 21-i számából
Kettős mérce a hazai devizapiacon
Nem csak sok tízezer lakossági, de számos vállalati hitelt nyújtottak a bankok a pénzügyi válság előtt, csak erről keveset tudtunk eddig. A 168 óra tényfeltáró újságírója, Rajnai Attila olyan drámára bukkant, amely során egy cég ügyvezetője akkor szembesült a hatalmas veszteséggel, amikor kikérte a banktól az ügylet dokumentumait. Elképedve látta, hogy dokumentumokban, nemkülönben magán az aláírási kartonokon nem a saját aláírása szerepelt.
Orbán Viktor migránsai
Barát József ukrán és mongol vendégmunkásokat is felkeresett, miközben feltérképezte, hogy a magyar gazdaság kulcságazatai becsukhatnák a kaput külföldi munkaerő nélkül.
A Pécs Kft., köszöni, működik
Páva Zsolt és fideszes többségű önkormányzata 18 milliárdos hitelállománnyal, összességében majdnem 23 milliárd forintos konszolidált adóssággal és tartozással, csődközeli állapotban csukta be maga mögött a kaput. Utóda, Péterffy Attila, a Pannon Hőerőmű Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója polgármesterként úgy kezeli a helyzetet, mintha egy rosszul működő kft.-t kellene talpra állítania.
Amikor a vízmű „kivásárlása” zajlott, már akkor is magánérdekeket sejtettek az ügylet mögött, később, amikor a közvilágítás korszerűsítését Tiborczéktól rendelték meg, már senki sem csodálkozott. Aztán jött a Zsolnay gyár eladásának zavaros ügylete, a meglehetősen drágán, jókora felárral megvett holland buszok körüli balhé. Egyik-másik mögött a megyében érdekelt fideszes erős emberek személyes és családi érdekeit gyanítják.
Szürke eminenciás szeretnék lenni
Várhatóan január közepén ül össze az új Fővárosi Érdekegyeztető Tanács – mondja Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, aki levelet írt a vasárnapi boltzárat kezdeményező szakszervezetnek, hogy először konföderáción belül vitassák meg a javaslatukat. Azt mondja, Kiss Péter néhai szocialista kancelláriaminisztertől tanulta meg, hogy egy rendszer működtetése nem látványos munkából áll, ezért ő is a háttérfeladatokra koncentrál majd. A kormány ötletéről, mely szerint az iparűzési adót elsősorban a tömegközlekedésre kell fordítani, azt mondja, nem lehet egy várost veszélyeztetni, a javaslat gazdasági károkat okoz az egész országnak.
Menekülés a győzelembe
Az elemzők többsége az uniós választások kudarca után októberben nem számított jelentős ellenzéki sikerekre. „Budapest váratlan eleste” 2006 óta tartó fideszes veretlenségi sorozatot tört meg. Hogy ezt senki sem várta, nem kétséges. Mások szerint nem történt lényeges változás, 2018-ban látszott, az ellenzék, ha egy jelöltet állít egyetlen NER-exponenssel szemben, a legképtelenebb helyeken (például a budai zöld szigeten) is nyerhet. Hogy ezt egyúttal áttörésnek, új kezdetnek, az Orbán-rendszer megtörésének mondjuk-e, kérdéses. Láthatóan a Fidesz is zavarban van. Nem tudják sem értelmezni, sem megemészteni a történteket. Mi kell ahhoz, hogy a parlamenti váltógazdaság 2022-ben rendszerszerszerűvé váljon? Mi látható a felszínen és mi zajlik a lelkekben, a „mélyben”? Elsőként Szelényi Iván szociológust, az MTA rendes tagját, a Yale Egyetem volt tanárát kérdeztük.
Podemos! – üzente Bokros Lajos
Oké, akkor kimegyek Bécsbe. Hálás lehetek az egyetemnek. Mégiscsak a CEU-n végeztem mesterszakon, azért vagyok most PhD-s végzős hallgató. Az is jó dolog, hogy már harminc éve minden alkalommal Soros maga adja át a végzetteknek a diplomát, és elmondja: fontos megtanulni, hogy minden nézetben van igazság, ezért nyitottnak kell maradnunk egymás iránt. Ha sikerülne vele beszélnem, megkérdezném, mit válaszolt Konrád leveleire, aki húsz éve írt neki arról, hogy miért nem lehet a muszlim extremizmus része az EU-nak.
A Brotfabrikban tartják az ünnepséget, ez egy bérelt rendezvényhely, nagyterme még a múlt században épült, az egyik legnagyobb fesztávolságú helyiség a városban. Minden megy, mint a karikacsapás, tökéletes a szervezés, leolvassák a mobilról a belépőmet, mehetek a ruhatárba.
Még nagyrészt üres a hatalmas terem, de Bokros Lajos már ott van.
– Ha újságíróként kérdezném, mit üzenne haza?
– Podemos – feleli. – De mondhatnám másként is: Képesek vagyunk. Tudjuk, merjük, tesszük. Yes, we can…
Ez a harc lesz a végső?
A Macron-féle neoliberális, egész pályás letámadás magasabb fokozatba kapcsolt Franciaországban. A jóléti, szociális mintaállamnak számító ország egész társadalmi berendezkedése a tét, a politika fő kérdése. A Munka törvénykönyvének módosítása, a vasúti közlekedés piacosítása után a nyugdíjrendszer, a munkanélküleik jogai, az egyetemek, a kórházak, a közoktatás is sorra került. A francia jóléti állam pillérei recsegnek-ropognak.
Szabad emberek Erdélyben
Orbán Viktor szerint vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban. A miniszterelnök néhány nappal ezelőtt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén tartotta fontosnak, hogy ezt hangsúlyozza, talán azért, mert fölmerülhet a kérdés: mi lesz, ha az erdélyi magyar választók jelentősebb része átszivárog a Fidesz által támogatott RMDSZ mögül valamilyen más párthoz? A jövő nyáron helyhatósági, majd az év végén parlamenti választások lesznek Romániában.
Az európai Donald
„Ma már túl késő lenne megvádolni Donaldot. Legalábbis az európait” – ezzel indokolta hirtelen támadt szókimondását Donald Tusk, az Európai Tanács távozó vezetője, egyben az Európai Néppárt elnöki posztjának várományosa, amikor arról beszélt, hogy az unióból való távozással a britek „másodosztályú kívülállóvá” válnak a világpolitikában. Eddig ilyesmit nem mondhatott volna a nyilvánosság előtt, mert az EU-országok csúcsvezetőit összefogó testület élén patikamérlegen kellett megválogatnia a szavait. Persze a kereszténydemokrata pártcsalád vezetőjeként sem fogalmazhat majd meggondolatlanul, hiszen az Európai Néppártban meglehetősen eltérő szellemiségű politikai szervezetek tömörülnek – a skála a liberalizmussal teljes mértékben összeegyeztethető benelux és skandináv tagpártoktól az – egyébként tagsági jogaiban felfüggesztett – Fideszig terjed
Végjáték Bolíviában
Evo Morales nagy meglepetésre nyerte meg a 2005-ös elnökválasztást, 53 százalékos többséggel. Első elnöksége vitathatatlanul sikeres volt, így 2009-ben már kétharmados többséggel választották újra az ország vezetőjévé. Ekkor volt népszerűsége csúcsán. Mára mindez megsemmisült, az elnök a súlyos zavargások közepette lemondott, majd Mexikóba menekült.
„Még dolgozgatok ezen-azon”
November 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Görgey Gábor. A Horthy-korszakban született, a Rákosi-korszakban volt fiatal, a Kádár-korszakban felnőtt, s aktív maradt a rendszerváltás után is, sőt akkor lett a Magyar Televízió művészeti vezetője, a Magyar PEN Club elnöke, nem különben néhány hónapra a Medgyessy-kormányban a nemzeti kulturális örökség minisztere. Noha lezártnak is tekinthetné az életművét, változatlanul dolgozik. Legfontosabb alkotásainak az Egy vacsora anatómiája című, Graves-díjas, 1976-ban az év versének választott költeményét, Utolsó jelentés Atlantiszról című regényciklusát és mindig sikerrel játszott 1966-os drámáját, a Komámasszony, hol a stukkert tekinti. Tavaly jelent meg új kötete a Szépmívesnél, a Görgey, amelyben apai dédapjának testvérével, Görgey Artúrral kapcsolatos írásait gyűjtötte össze. Köztük a legfontosabb a 2012-es, eddig Egerben és Révkomáromban bemutatott dráma, amelynek címe az 1848–49-es szabadságharc fővezérének vezetékneve.
A művészet a társadalom egészsége
Hollerung Gábor nemcsak karmester, hanem olyan zenepedagógus, aki azzal is megszeretteti a muzsikát, aki esetleg enélkül nem lenne vevő a komolyzenére. Művészetet csinál abból, miként lehet pedagógiai eszközökkel megszerettetni a zenét. A 26 éves Budafoki Dohnányi Zenekar minden hangversenye szellemi időutazás és lelki tisztítókúra.
Egy lány a toplistán
Kicsit nehezebb időszakot vészelek át, ezerszer könnyebben. Mert állandóan a dalod van a fejemben.” „Több hónapja ez az ébresztőm, a buszon is ezt hallgatom, sokkal jobban indul tőle a nap!” „Ennél egyszerűen nincs jobb zene. Folyamatos lejátszásra raktam.” „Ez egy istenkirálycsászár muzsika.” „Gyönyörű lány! Elképesztő dal!” „Óriási! Hiánypótló a cucc.” „Hogy a retekbe lehet, hogy én ezt még csak most hallottam először?! Ez a zene zseniális!” „Bigbigbiglájk.”
Kamionszínház kompromisszumok nélkül
Hegymegi Máté rendező, színész, koreográfus és táncos öt éve végzett színházrendezői szakon. Már az egyik első munkájáért, a Szkénében bemutatott Kohlhaasért elnyerte a Színikritikusok díját a legjobb független előadás kategóriájában. Junior Príma-díjas és az elmúlt év Kult50-es mezőnyébe is beválogatták. A Radnóti Színházban nemrég a Molière – the passion előadását rendezte, decemberben pedig új bemutatója lesz az Örkény Színházban: Sartre A legyek című művét állítja színpadra. Közben három fiatal rendezőtársával összefogva megalapították a Narratívát, amely új csatornákon szeretne eljutni a nézőkhöz és új színházi közösségben gondolkodik.
