Heller Ágnes halálára – Ajánló lapunk 2019. július 25-i számából
Elnöki ígéretzuhatag
Hosszú sorállás lesz azért a szerepért, hogy kinek a szavazatain múlt végül Ursula von der Leyen bizottsági elnöksége. Az elnök ugyanis mindössze kilenc szavazattal kapott többet a minimálisan szükségesnél a múlt keddi szavazáson. A Fidesz rögtön bemondta, hogy nélküle Ursula von der Leyen nem szerzett volna többséget, de valójában inkább az a kérdés, hogy a magyar kormány miért kényszerült támogatni egy olyan jelöltet, akinek a programja gyökeresen szemben áll az övével. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Von der Leyen mögött törékeny többség képe rajzolódik ki, amelynek birtokában csakis sokféle érdek együttes kalkulálása közepette végezheti a munkáját. Ugyanakkor azok, akik ma a leghangosabban dicsekednek azzal, hogy nélkülük Von der Leyen megválasztása nem ment volna, éppen azok – írja elemzésében Lakner Zoltán –, akik nincsenek benne az új elnök mögött álló néppárti, liberális és szociáldemokrata koalícióban. Hamis tehát az a kormánypropaganda által gerjesztett képzet, mintha Orbán Viktor úgymond zseniálisan bejátszotta volna magát a bizottsági elnököt támogatók körébe. Sokkal inkább az a helyzet, hogy előzőleg olyan helyzetbe navigálta magát, amelyben már nem tudott elugrani Von der Leyen támogatása elől. Az új elnök megosztó javaslattal nyitott: a tagállamok prüszkölése ellenére azt szeretné elérni, hogy a bizottság tagjai fele-fele arányban legyenek nők és férfiak, ami az Ónody-Molnár Dórának nyilatkozó Balázs Péter volt külügyminiszter szerint egy kis jóindulattal megvalósítható is lenne. Kérdés az is, mit hozhat a térség szempontjából az új elnök. Nos, a Barát Józsefnek interjút adó tekintélyes szlovák politikus, a Néppárt agytrösztjének számító Martens kutatóközpont elnöke, Mikuláš Dzurinda szerint a V4-csoportnak semmiképp nem lenne szabad ellenállói mozgalommá válnia.
Erzsébet-díj
Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere a hőség leple alatt olyan gyorsan csusszant át balról jobbra, hogy a politika iránt érdeklődő közönség sem könnyen fogta fel. A Fidesznek így a függetlenség álcáját viselő, atombiztos polgármesterjelöltje lett Pesterzsébeten. Ahogy a futballban mondják, posztra igazoltak. Az ex-MSZP-s polgármester vállalja a Fideszt, és támogatni fogja Tarlós Istvánt. Szabados „átállt”, a Pál utcaiak helyett most a vörös ingeseket támogatja. A fordulat azért regényes, mert negyedszázados szolgálat után a káderek (Szabados nemhogy MSZP-tag, de 2002-től 2009-ig országgyűlési képviselő is volt) nehézkesen mozdulnak, ha pártváltásról van szó. De Szabadosnak, úgy látszik, vannak lelki tartalékai, a Fidesznek pedig lekötetlen vegyértékei. Az erzsébeti baloldal gyorsan lépett, az ismeretlen Balog Róbertet, a Főtáv főosztályvezetőjét választotta. Mivel Tarlós közgyűlési többsége ősszel veszélybe kerülhet, új Szabadosok kerestetnek. Buják Attila riportja.
Csak egy odavetett mondat?
Hamarosan kiderül, vádat emelnek-e Gyárfás Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság ügyében. Az egykori médiavállalkozó, az úszószövetség volt elnöke mindent tagad. Sorsa azonban immáron bizonyosan nem a saját kezében van. Tóth Ákos cikke.
Facebook a romasoron
Egy évtizeddel ezelőtt még mutatóba is alig akadt internet a hátrányos helyzetű kisfalvak leginkább lepusztult részein, különösen a romatelepeken. Mára alaposan megváltozott a helyzet, a legeldugodtabb zugokba is beköltözött a wifi vagy a mobilinternet. Ha a felnőttek közül nem is mindenkinek, de a gyerekeknek általában már van okostelefonjuk. Nem a legújabb, legdrágább modellek közül való, inkább az olcsóbb fajtából, a mások által már megunt három-négy éves készülékekből. De arra, amire a szegregátumokban használják – facebookoznak, messengereznek, YouTube-videókat néznek, lövöldözős játékokat játszanak – pont megfelel. Szakértők szerint az okoseszközök megjelenése a legszegényebbek körében örvendetes fejlemény ugyan, de számos veszéllyel is jár. A digitális szakadék csökkentésére önmagában nem elég a sajátos virtuális szubkultúra kialakulása, és az önkontroll nélküli okostelefon-használat pedig még nehezítheti is a romák integrációját. Cseri Péter riportja.
