Hadüze­net a bírói karnak – Ajánló lapunk 2019. november 14-i számá­ból

Korábban nem tapasztalt határozottsággal reagált a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) arra, hogy Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba bíró ellen egy végzése miatt, amelyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

2019. november 13., 16:24

Szerző:

Hadüzenet a bírói karnak

Korábban nem tapasztalt határozottsággal reagált a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) arra, hogy Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba bíró ellen egy végzése miatt, amelyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

Kadlót Erzsébet volt bíró, majd az Alkotmánybíróság főtanácsadója, ma ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára is megerősítette, hogy a  Fővárosi Törvényszék megbízott elnökének nem volt joga fegyelmi eljárást kezdeményezni Vasvári Csabával szemben .

A mi üzenetünk olyan egyszerű: tanulni szeretnénk

A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola, köszöni szépen, nem kér belőlük – mondja Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Idetartozunk! Egyesület, amely aláírásokat gyűjt a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra emeléséért. Az egyesület vezetője, Setét Jenő úgy véli: ebben az ügyben társadalmi konszenzust tudnak kialakítani.

Lapozzon bele!

A nyelvvizsga kifogott a kormányon

Orbán Viktor kénytelen volt visszavonni azt a rendelkezést, amelyről szakértők már hosszú évek óta állítják, hogy ellehetetleníti az egyetemeket: így végül nem lett a felsőoktatásba lépés feltétele a nyelvvizsga megléte.  

Amiről „Dóra” nem jelentett - Messzire nyúltak a CIA karjai

Allen Dulles, a CIA egyik alapítója volt a szülőatyja a Kelet-Európára kidolgozott szétforgácsolási, illetve robbantási műveleteknek, amelyekkel a szovjet érdekszférába tartozó országok balra tolódási politikai folyamatait akarták megállítani. Többek között a  lengyel titkosszolgálat egyik főtisztjét, bizonyos Józef Światłót bízta meg azzal, hogy jelentsen fel magas beosztású pártfunkcionáriusokat az amúgy is paranoiás moszkvai vezetőknél.

Sándor Iván: A gondolat mindig oszlatni tudja a sötétséget

A kormányzat téved, ha azt gondolja, hogy a tudomány és a művészet hatalom kérdése. Erőszakos eszközökkel birtokba vehetik a legfontosabb intézményeket, de értéket teremteni nem képesek – mondja Sándor Iván, akinek életművében kezdettől fogva összefonódik a regény és az esszé.  

„Vigyázzunk a fazonnal, nem kell elnök azonnal”

Harminc éve volt a „négyigenes” népszavazás

1989. november 26-án tartották az úgynevezett négyigenes népszavazást, amely a rendszerváltás tervezett modelljét félelnöki demokráciából konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megerősített miniszterelnöki demokráciává változtatta. Ha körbenézünk Kelet-Európában, a környező államokban megosztott végrehajtó hatalom működik. Hogy a köztársasági elnököt közvetlenül vagy parlamenti közbeiktatással választják, az gyökeresen más karaktert ad a közjogi struktúrának

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.