Ajánló lapunk augusztus 26-i számából

A múlt héten a külgazdasági és külügyminiszter ügye keltett feltűnést. Miközben ugyanis Szijjártó Péter a fehérorosz válságról tárgyalt „budapesti irodájában”, készült róla egy fotó, amint egy luxusjacht fedélzetén utazik az Adriai-tengeren. Nem meglepő, hogy az egymásnak ellentmondó tények (és helyszínek) bizonyos kétségeket ébresztettek sokakban, és egy pillanatra talán még a hatalom állandó igazmondásába vetett hit is megingott.

2020. augusztus 25., 20:45

Szerző:

Pedagógusvizsga

Még a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül azt a járványügyi protokollt, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött szét a múlt héten. A maga finom módján Gulyás Gergely megjegyezte, hogy vannak benne életszerűtlen tanácsok is, amelyek miatt sérülhet az egész anyag „komolyanvehetősége”. Mindezt tekinthetjük jelképesnek is. A tárca – amely az egészségügynek és az oktatásnak is gazdája – lényegében nem tud mit kezdeni a fertőzés fenyegetésével, és így nemhogy szabályokat, még receptet sem képes adni a tanintézményeknek. De nincs ebben semmi meglepő. Hasonló a helyzet a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével is. A felelős államtitkár ugyan kijelentette, hogy „boldogság van szerte a rendszerben”, de azért ez így enyhe túlzás. A következő összeállításunkban nyilatkozó oktatáskutató szerint az a fő baj, hogy világnézetet, értékrendet, ideológiát akarnak átadni a gyerekeknek. Ahelyett, hogy a gondolkodásban segítenének, vagyis abban, miképpen igazodjanak el a világ dolgaiban. Így aztán a néhány nap múlva induló új tanév a teljes bizonytalanság jegyében kezdődik. Ezért – szokás szerint – a pedagógusokon múlik, mit hoznak ki mindebből. A rendszer már levizsgázott, most az ő vizsgájuk jön.

 

Vírus az Adrián

Eddig több mint 800 ezer halott, mintegy 23-24 millió igazolt fertőzött – ilyen drámai adatok mellett is kimondható, hogy globális szinten kissé lassult az elmúlt héten a koronavírus terjedése.

 

A medvék Veresegyházra jönnének

Mire cikkünk megjelenik, valószínűleg módosítanak sok intézkedést, ami közvetlenül befolyásolja az utazást, a turizmust. Romániában szinte naponta változnak a járványügyi korlátozások, továbbra sem nyithatnak az éttermek, kávézók, méregdárga vírusteszt eredményét köteles felmutatni a határon átlépő. Ha tehát az olvasó kedvet kapna, hogy felkeresse a csodálatos Székelyföldet, még csomagolás előtt informálódjon a beutazási szabályokról, a határátlépés körüli hercehurcákról, a karanténról.

 

A pénzvadászat vírusa

Sok függ attól, mit hoz a bűvös szerda, megjelenésünk napja. Ha az FTC kiejti a selejtezőből a ’67-es BEK-győztes Celticet, még reménykedhet. Ha nem győz, átkerül az EL-selejtezőbe. De csökken az esélye, hogy helyet kap a „fizetős” futball európai porondján. Az újabb kudarccal viszont kárba vesznek a több éve halmozódó, hazai szinten kimagasló félállami befektetések. Milliárdokról van szó, de másról is. Arról, hogy a félelmetes COVID-kór megcsapolja-e a mértéktelenül túlduzzadó nemzetközi futballüzletet, az irreális adásvételi, szponzori pénzeket. A sportgazdaság szakértői szerint a válság, a sokkszerű recesszió, a néma stadion végromlásba döntheti a világcirkuszt. Kidobott pénz volt-e Isael középpályás ára vagy a stadionépítési boom?

 

Értelmetlen építmények

A gazdagoknak és a hatalmasoknak kedvez, ahogyan az elmúlt évtizedben átalakították az építkezések engedélyezésének rendszerét. Az önkormányzatok helyett ezt a jogot a kormányhivataloknak adták, miközben a NER praktikusan felszámolta a műemlékvédelem hálózatát is. Mindez olyan kiskapukat nyitott, amelyeken keresztül egyre könnyebb megszegni az előírásokat. A közérdekkel pedig nemcsak gigaberuházásokkal lehet szembemenni, hanem mondjuk egy háztetőre épített értelmetlen pengefallal is.

 

A képernyő figyel minket

Az ingyenes közösségi hálózatok használatáért adatainkkal fizetünk. A Facebook, az Instagram, a Twitter és most már az új TikTok nem csak azt tartja számon, amit közöltünk vele. Követik, merre járunk, milyen honlapokra látogattunk el, mit lájkolunk. Így felépített profilunkat elsősorban kereskedelmi reklámok célzott elhelyezésére használják, de eladták már politikai kampánystáboknak is, és nyílt titok, hogy minden tudásukat megosztják az anyacég államának titkosszolgálatával is. Az adatok gyűjtésének módszerei egyre durvábbak. Használhatják mobiltelefonunk, számítógépünk kameráját és mikrofonját is. Előfordulhat, hogy az okostévé néz minket.

 

Megint dagadnak a párnacihák

A válság miatt érthetően megnőtt az állam adóssága. A finanszírozás a lakosságtól csak csökkenő mértékben várható, s a devizahitelek felvétele is napirenden van. A GKI konjunktúraindexe az üzleti szféra romló kilátásairól szól.

 

Amikor a bíró belenézett Faragó gatyájába

A férfi vízilabdázás történetének kiemelkedően legsikeresebb nemzete a magyar, fölényünk különösen az olimpiák történetében domborodik ki, az összesített éremtáblán 9 arany- mellett 3-3 ezüst- és bronzéremmel állunk, több győzelmünk és dobogós helyünk van, mint az utánunk következő két nemzetnek együttvéve.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.