A látogató – Ajánló lapunk 2019. szep­tem­ber 19-i számából

Konrád György polgár volt, a szó legnemesebb értelmében. A demokratikus értékekben, az ember autonómiájában hívő, a minőség iránt elkötelezett, erkölcsi integritását óvó szabad ember. Az élet szerelmese. Polgár, aki mintha csak látogatóként érkezett volna erre a sivár vidékre.

2019. szeptember 18., 13:42

Szerző:

A szegény ember Trumpja

„Az ördögöt szeretne Karácsony Gergely vitatkozni. Már látszik, hogy komédia az egész" – mondja Barát Józsefnek Tarlós István főpolgármester. Szerinte Gulyás Gergelynek azt a mondatát, hogy csak akkor hajtják végre a Budapest és a kormány közötti megállapodást, ha Tarlós nyer, csúnyán kiforgatták. „Az az állítása, hogy Orbán Viktor és köztem nem közjogi és nem magánszemélyek közti, hanem politikai megállapodás van – teljesen igaz. (…) Mi ezzel a baj? Nincs egy éve, hogy liberális gondolkodók köszöngették nekem televízióban, hogy »mentem« a demokráciát. Hiszen első számú feltételem volt a közvetlen választás megtartása. Képzelheti, mennyire »félek« Karácsonytól vagy mástól, ha ehhez ennyire ragaszkodtam. Én lennék gyáva, szerkesztő úr?" – kérdi. Nos, a főpolgármester nem gyáva. Legutóbb azzal vétette észre magát, hogy megafonba bömbölt pár centiméternyi távolságból egy őt kérdőre vonó ellenzéki képviselőnek. Ez lehet vicces is, de az már egyáltalán nem szórakoztató, ha a kormány a rendőrséget szabadítja rá az ellenzékre. Szűcs Zoltán Gábor politológus, eszmetörténész szerint ez a brutalitás a demokrácia látszatának fenntartásából, de a sebezhetetlenség mindenáron való megtartásából következik. Palánkai Mariann kommunikációs szakember azt mondja, Tarlós István a szegény ember Trumpja. Azt is megkérdeztük tőle: mit lehet tenni?

Lapozzon bele!

Joghézagban, boldogan

Bár egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket, a magyar jogrendszer nem hajlandó tudomást venni ezekről a családokról: nem biztosítja, hogy az azonos nem párok által neveltek ugyanolyan jogbiztonságban éljenek, mint bármely más gyermek, akit két szülője nevel. Orbán Viktor kormányfő kiszivárgott kötcsei beszédében arról értekezett, hogy az azonos nemű párok örökbefogadását illetően „van egy joghézag”, amelyet rendezni kell. Mivel a Fidesz vezetői többször hangsúlyozták, hogy a család férfi és nő kapcsolatán, együttélésén alapul, nem kétséges, hogy szigorításra készülnek. Ma Magyarországon közös és egyéni örökbefogadás lehetséges. Előbbit csak heteró házaspárok, utóbbit pedig akár LMBTQI emberek is kérhetik. Pungor András riportja.

A digitális bennszülötteké a világ

A teljes népesség negyede, több mint kétmilliárd ember tartozik az úgynevezett Z generációba, amelynek mindennapjaira az HBO új sorozata, az Eufória ráirányította a közfigyelmet. Összeállításunkban megkérdezzük tapasztalatairól a sorozat operatőrét, Rév Marcellt. Azt ő sem tagadja, hogy az e generációhoz tartozók éncentrikusak, nem kasztosodnak, bárkit és bármit bármikor kikapcsolnak az életükből, ugyanakkor a legtudatosabb fogyasztók, akiknek a net nem segédeszköz, hanem a mindennapi élet maga. Amikor vásárolnak, nem a márka és az ár érdekli őket, hanem a tárgy tulajdonlása és az élmény, amit azon keresztül megkaphatnak.  Számukra nincsenek országhatárok, a globális világban gondolkoznak. Soha generáció nem volt akkora hatással a társadalmi és gazdasági folyamatokra, mint e mostani Z generáció. Szabó Brigitta és Ónody-Molnár Dóra összeállítása.

Felcímkézett autokrácia

Sorozatunkban a kormányoldalról egyre inkább támadott liberális demokrácia kérdésével foglalkozunk. Elismert kutatókat, tudósokat kértünk fel arra, elemezzék a liberális demokráciák jelenét, az őket ért támadásokat, a bennük rejlő ellentmondásokat és a demokráciák javíthatóságát. Elsőként Szűcs Zoltán Gábor politológus írását közöltük, Rezsimvita frusztrációval címmel. Most Zala Miklós politikafilozófus véleményének adunk teret.

Bűnben élve

Nincs magyarázat arra, miért kellett meghalniuk 1967 nyarán a gödöllői Ignácz lányoknak. Riportunk első részében megírtuk, hogy Dorottyát és Orsolyát az akkor 12 éves Harangozó Sándor ölte meg, de a temetés elmaradt, a gyermekek holttestének sorsáról még ma sem tudni semmit. Dulai Péter ezúttal annak járt utána, milyen okok vezethettek a tragédiához, illetve mit lehet tudni a félszemű gyilkosról, aki 49 évvel élte túl az áldozatait.

Védtelen állatmentők

Egy társadalom mentális állapotát az is mutatja, ahogyan az állatokkal bánnak az emberek. Miközben a Facebookon ezerszám lájkoljuk a kutyás, cicás oldalakat, a valóságban Magyarországon mindennaposak a brutális állatgyilkosságok és -kínzások. A rengeteg kóbor kutyát és macskát a menhelyek már nem tudják befogadni. Az állatvédelmi rendszer súlyos krízisét jelzi, hogy az állatmentők 99 százaléka önkéntesként dolgozik. De kik ezek az elhivatott emberek? Miért vállalják, hogy munka mellett, időt, energiát nem sajnálva, saját zsebből is fizetve mentsék az állatokat? Közülük mutat be néhányat Sándor Zsuzsanna.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.