2018/41 Polték futni hagyták Bróker Marcsit
A bejelentő azt is elárulta, hogy Bróker Marcsi megbízottja melyik géppel és mikor érkezik meg a kulcsbizonyítékkal Ferihegyre, azaz miként lehetne látványosan felgyorsítani az ügy nyomozását. Még a futár nevét is közölte volna – egy feltétellel. Csakhogy a nemzetközi körözés alatt álló informátort – Czibula Csaba exfideszes VII. kerületi önkormányzati képviselőt – egy másik, az ügyészség számára politikailag fontosabb ügyben szerette volna a vádhatóság szóra bírni, ezért Bróker Marcsi ügyében elmaradt a vádalku, amelyben Czibula az elfogatóparancs visszavonását kérte cserébe. Így a húszmilliárdos csalássorozat forró nyomos információi kihűltek. Összeállításunkból kiderül, hogy az ügyészségi munkát átszövik a különféle alkuk, de ezeket sokszor nem a jogszabályok adta lehetőségek – a gyorsabb és hatékonyabb felderítés, a váderedményesség vagy a költséghatékonyság – motiválják, hanem régi társadalmi beidegződések és politikai indokok. Ez persze nem jelenti azt, hogy a politikusokat érintő büntetőügyekben személyesen Polt Péter utasítaná az ügyészeket, legtöbbször csupán szervezeti reflexekről van szó. Az azért feltűnő, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében kormánypárti politikusok csak rendszerhiba esetén kerülnek célkeresztbe. Rajnai Attila tényfeltáró írása.
Modellvariációk
Nemcsak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), hanem más felsőoktatási intézmények is menekülnének az állami korlátok elől. Értesüléseink szerint a napokban kerülhet a kormány elé az az előterjesztés, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome) működési modellváltásáról szól. A kormány elé kerülő javaslatban Palkovics László miniszter fölvázolja egy új, autonóm működési forma lehetőségét is. Ezzel egyidejűleg egyre több megalapozatlan hír kering a BCE-ről a nyilvánosságban. Az érintettek hallgatnak. Ónody-Molnár Dóra cikke.
A helyzet nem reménytelen
Ha az ember megél nyolcvannyolc évet, a történelem egyre sebesebb formaváltozásai közepette ebbe két-három rendszerváltás is belefér. Huszár Tibor moszkvai egyetemi hallgatóként kezdte a fényes szelek nemzedékének tagjaként. Hazatérve a Petőfi Kör vezetőségi tagja lett, némi időbe telt, míg megtalálta hivatását, a szociológiát. Fontos munkái közé tartozik a Bibó-életmű rendezése és kiadása. Az újabb rendszerváltás után tíz évet töltött Kádár pályafutásának kutatásával és megrajzolásával. Erdei Ferenc és a vidékpolitika a reformok áramába kapcsolódva mindig foglalkoztatta Huszárt, aki ma csöndesen, visszavonultan él. A baloldal leépülése, nemzetközi depressziója természetesen foglalkoztatja, de mivel látott már győztes és vesztes trendeket, meg van róla győződve, az Orbán-rendszer is véget ér. Buják Attila interjúja.
Te győztél!
Diák volt, amikor szerepelt a Voice című tehetségkutató műsorban. Akkor az egész ország felfigyelt a látássérült lányra, aki aztán megnyerte a vakok nemzetközi dalversenyét. Agárdi Szilvit egy ideje elkerüli a tévés reflektorfény, érzékenyítő előadásaival járta az országot, ma zárt közösségekben lép fel: esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendezvényeken beszél és énekel. Azt mondja, még mindig sok helyen nem segítik akadálymentes eszközökkel a hozzá hasonlókat: még több „beszélő” közlekedési lámpa kellene, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a sorszámkiadó automatákat nem tudják a vakok és gyengénlátók használni. Pungor András riportja.
Királynőállomások
A sakkban nincs mese: csak rá kell nézni a táblára, és világosan látszik, ki hogyan teljesített. Ehhez képest a sporton túli világban sokkal nehezebben ragadható meg a győzelem és a vereség fogalma – mondja Polgár Judit. A világ legsikeresebb női sakkozójának, aki négy éve vonult vissza a versenyzéstől, ma sokkal több fronton kell helytállnia, mint korábban élsportolóként. Ugyan naprakészen követi a hazai közéletet, de inkább azzal foglalkozik, amihez ért és amit szeret: a sakk népszerűsítésével. Mesél arról is, miben lehetett volna még sikeres a sakkon kívül, mi a titka a palacsintájának, és mi az a bálnaeffektus. Cseri Péter cikke.
