Szeged emlékművet állít két egykori zsidó rabbijának

A két egykori tudós zsidó rabbi emlékművének felállításáról a közgyűlés döntött.

2024. június 28., 13:32

Szerző:

Emlékművet állítanak Szeged egykori két tudós zsidó rabbijának, Lőw Lipótnak és Lőw Immánuelnek a nevüket viselő parkban – döntött pénteki ülésén a szegedi közgyűlés.

Lőw Lipót (1811-1875) nagykanizsai, majd pápai rabbi volt, 1850-től haláláig pedig Szeged főrabbija. Az egyenjogúsítási mozgalom egyik legnagyobb alakjaként, elsőként tartott magyar nyelven istentiszteletet egy zsinagógában. Az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőr tábori lelkészként szolgált, beszédeiben a forradalmat támogatta, amelyekért fegyházfogságra is ítélték. Szegedi évtizedei alatt szerkesztette a nemzetközi hírű Ben Chananja folyóiratot, tudományos és vallási kérdésekben megkerülhetetlen szakértővé, illetve a magyarországi neológ zsidóság vezetőjévé vált.

Fia, és mind tudományos, mind vallási munkájában méltó utódja volt Lőw Immánuel (1854-1944), aki néhány évvel apja halála után lett szegedi főrabbi. Hittudósként, orientalistaként és művelődéstörténeti íróként már fiatal korában nagy nemzetközi hírnévre tett szert. Kezdeményezője és irányítója volt a szegedi Új Zsinagóga építésének, amelynek üvegablakait is megtervezte. 1927-től 1940-ig – amíg lehetett – felsőházi tagként képviselte a magyar neológ zsidó közösséget. 90 évesen ő is a szegedi gettóba került, majd az ezt követő deportálás közben Budapesten meghalt.

Az emlékmű tervezésével Székó Gábor szobrászművészt bízta meg az önkormányzat. Az alkotás süttői mészkőből készül. Az emlékművet a tervek szerint ősszel avatják fel a Holokauszt 80 programsorozat keretében. Ekkor a két rabbi életét és munkásságát bemutató konferenciát is szerveznek.

80 éve tiporták el a zsidó népet a náci németek Magyarországon

2024. március 19-én volt 80 éve, hogy a német hadsereg megszállta Magyarországot. Azok után, hogy a 30-as évektől fokozatosan eluralkodott a zsidók megbélyegzése, kirekesztése, anyagi ellehetetlenítése, és gyilkosságok is történtek, heteken belül megkezdődött a magyar zsidóság szisztematikus megsemmisítése. 80 éve, hogy a 3000 éves zsidó történelem és a 1500 éves európai civilizáció egyik legszörnyűbb eseménye, az univerzális emberi alapértékeket talán leginkább megtipró tragédiája megtörtént. A történelemben 80 év nem sok idő, emberi léptékkel viszont több, mint amit legtöbben megélünk. És éppen emiatt lehet ez a kerek évforduló alkalmas arra, hogy változtassunk a megemlékezés mikéntjén – írta korábban Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija egy cikkében.

(Kiemelt képünkön Szeged belvárosa. Forrás: Botka László hivatalos Facebook oldala)

Szent Iván napja az éve leghosszabb napja, éjszakája pedig évszázadok óta ihlet meg írókat és költőket. A nyár legmisztikusabb éjszakájához számos babona és hiedelem fűződik, a termékenységi rítusoktól az egészségvarázsláson át a szerelemvarázslásig.