Dánia temető
Dánia persze, mint tudjuk, börtön, s talán el is hangzik ez a mondat, vagy valami hasonló az Örkény Színház Hamlet-előadásán. Valószínűleg csak valami hasonló, mert Nádasdy Ádám láthatólag nagyon ügyelt rá, hogy fordításában még véletlenül se vegyen át Arany Jánostól egyetlen jellegzetes szót, kifejezést se. Ami inkább csak azoknak fájhat kissé, akik Hamlet-élményüket kamaszkoruk óta Arany nyelvén viszik magukkal szellemi kincsesládájukban. Nádasdy szövege persze nagyon jó, nagyon mai és nagyon is adekvát ehhez az új, friss, lendületes és kemény előadáshoz.
A színpadkép (díszlet: Bagossy Levente) döbbenetes látvány. Bagossy László rendező egy hatalmas, vadonatúj stadionlelátóval teríti be az egész színpadot. Dánia tehát egy stadion, benne a színesbe öltözött szurkolók hada csápol, énekel, dobog, lelkesedik. És itt ülnek öltönyösen a vezetők is: király és királyné, kamarás és családja, királyfi és barátai, és itt masírozik el a szellem is katonai egyenruhában, hogy útjára indítsa a tragédiát. Ami abból áll, hogy a lelátókon csápoló közönségnek, az uralkodó sleppjének, az elkötelezett árulóknak (Rosencrantz és Guildenstern) és a sima talpnyalóknak (Polonius), továbbá a finom lelkű intellektueleknek (Horatio) és a kétkezi józanoknak (sírásók) kezdeniük kellene valamit azzal a ténnyel, hogy országuk végképp lezüllött, egy erkölcsi hulla, nem mellesleg vérfertőző testvérgyilkos martaléka lett. De nem tudnak vele mit kezdeni. Mindenki – az élen Hamlettel, aki pedig mintha magára vállalta volna a kizökkent idő helyretolását – a privát problémáival van elfoglalva. Hamlet a király leleplezésével, a bosszúval, Polonius saját pozíciója erősítésével, Ophelia Hamlettel, Laertes Opheliával, és Horatiónak, a Wittenbergában kiművelt értelmiséginek sincs egy szava sem arra, ami ebben a Dániában történik. Melynek a sorsa így nem lehet kétséges.
Bagossy kíméletlenül taszítja ezt az egyfelől erkölcstelen, másfelől teszetosza Dániát a logikus végkifejlet felé. Lezajlik az imitált párbaj, meghal, akinek halnia kell, Fortinbras közeledik. S ekkor kezd átalakulni a lelátó. A fényes piros székeken Dánia népe helyén hamarosan már csontvázak ülnek. A herderi kép nyomasztó látványától majd a norvég királyfi szabadít meg bennünket: nagytakarítást rendel el.
A főbb szerepekben Polgár Csaba, Gálffi László (háromszorosan), Znamenák István, Csuja Imre és Pogány Judit (kétszeresen) kiválóak.
Ferencz Zsuzsa
