A világ legnagyobb zongora-fesztiválja

Májusban kezdődött a KlavierFestival Ruhr, a világ legnagyobb zongora-fesztiválja. Helyszínei nem romantikus városok, üdülőhelyek, vagy metropolisok, hanem a Ruhr-vidék, a német nehézipar egykori fellegvára, amely bányák és kohók helyett már régen környezetbarát iparáról – különösképpen pedig virágzó kulturális életéről ismert. Az idén jubiláló, immár 25. fesztiválon május elejétől 21 városban, 26 helyszínen adnak hangversenyeket, amelyekre 50-60 ezer hallgatót várnak. Ilyen méretű zenei program-sorozat sehol máshol nincs a világon.

2013. május 19., 17:59

A helyszínek változatosak: hagyományos hangverseny-termek mellett kastélyok és kúriák, egyetemek – és (amint a koncertek tv-közvetítéseiből sokan ismerik) immár e célt szolgáló nagy gyárcsarnokok. A Ruhr – ellentétben a legtöbb nemzetközi fesztivállal -nem a különösen tehetős, exkluzív közönségre épít: célja, hogy minél több emberhez vigye el az úgynevezett komoly zenét. Így a belépőjegyek két harmadának ára – összevetve a koncertek színvonalával – nyugat-európai viszonylatban igen mérsékeltnek számít. Ez annak is köszönhető, hogy sokan, vállalatok és magánszemélyek, anyagilag támogatják a fesztivált. Prof. Franz Xaver Ohnesorg, a fesztivál intendánsa, ennek ellenére nem volt könnyű helyzetben, hiszen a válság miatt már tavaly csökkent a nagy energia-szolgáltató cégektől kapott támogatás – ám sikerült új támogatókat, köztük egy bankházat szerezni, emellett alapítói baráti körének igen sikeres kampánnyal egymillió eurót sikerült gyűjtenie.

Az adakozókészség mögött – a kiváló koncertek mellett – az is ott van, hogy a Ruhr-fesztivál sokat tesz az új nemzedékekért – az óvodásoktól az ifjú muzsikusokig. A „Little piano school” program a 2-6 éveseket célozza meg, egy másik a különböző szociális hátterű gyerekek, fiatalok zenei képzését teszi lehetővé, a harmadikban a leendő zongoraművészek a világ legjobbjaitól tanulhatnak. Ugyanakkor idén is meghívták a legnagyobb nemzetközi zongora-versenyek győzteseit, hogy mutassák be tudásukat. A koncerteket (köztük a fiatal művészekét is) évente lemezre veszik, ezzel is hozzájárulva megismertetésükhöz.

Wagner és Verdi zongorán

2013 a Wagner és a Verdi- jubileum éve. Jóllehet ők nem kapcsolódnak közvetlenül a zongora-irodalomhoz, de Liszt, Debussy és mások feldolgozták muzsikájukat – ezekből az átiratokból is sok hallható lesz egy öt órás „maratonon”. Az év két nagy ünnepelj komponistáján kívül megemlékeznek Benjamin Britten 100. születésnapjáról és Francis Poulenc halálának 50. évfordulójáról is. Két dalest programjában szerepelnek műveik, műsoron szerepel Britten bal kézre írt zongoraversenye, valamint Poulenc két zongorára írt Concertója. Bemutatják kortárs szerzőknek a fesztivál megrendelésére készült alkotásait is. A szerzők egyike, a francia-kanadai Marc André Hamelin kapja egyébként idén a fesztivál díját.

A fellépő „nagyok” listája idén is hosszú, Maria Joao Pirestől Helene Grimaudig, Jevgenyij Kissintől Schiff Andrásig. Alfred Brendel ugyan nem ad már koncerteket, de a legendás művész vállalkozott arra, hogy – a zongora mellett ülve – elemzi nyilvánosan Schubert híres utolsó szonátáit. Zongora szóló – és zenekari koncertek mellett nem hiányzik a fesztiválról a jazz sem, olyan sztárokkal, mint például Chick Korea.

Különlegessége az idei programnak a Ligeti Györgynek szentelt interdiszciplináris est. Műsorra kerül 12 etűdje a francia Pierre-Laurent Aimard tolmácsolásában, majd Eckart Altenmüller neuro-fiziológus professzor a kéz, az agy és a zene kölcsönhatásairól tart előadást. Ligeti, a nagyszerű zenész, a legkülönbözőbb tudományágak iránt is érdeklődött. Így például beható eszmecseréket folytatott Gerhard Neuweiler magatartáskutatóval a zenélés neuro-biológiai alapjairól. 1985 – 2001 között született 18 virtuóz etűdje, amelyek rendkívül nehéz technikai kihívások elé is állítják a zongoraművészt. Aimard, Ligeti kitűnő tolmácsolója, évekig dolgozott együtt a 2006-ban elhunyt zeneszerzővel. (Magdolna Wiebe)

További írásokat olvashat Németországról a

www.ger – mania.huhonlapon.