Sosem kapta fel a hírnév, mindig kerülte a fénypásztákat, legfeljebb irányította őket. Kilencven filmje és kilencven éve font doyeni koszorút Schuller Imre személye – és most már koporsója – köré. BOKOR LÁSZLÓ írása.

1707-ben született Carlo Goldoni, aki két nyelven – olaszul és franciául nevetett és nevettetett végig egy izgalmakkal teljes évszázadot, és akiről a Nyaralás-trilógiával emlékezett meg a Milánói Piccolo Színház 2007-ben. A produkció 2008-ban kezdte meg európai turnéját és most, 2009 Magyarországra is eljutott. 27-én, 28-án és 29-én a MüPában lép fel a társulat.

Szokatlan népszerűsítő kampányba kezdett egy fiatal olasz írónő, mivel ott sem könnyű eladni egy regényt, főképp, ha elsőkötetes szerző írta. Egyrészt a statisztikák szerint az olaszok is egyre kevesebbet olvasnak, másrészt a gazdasági válság idején inkább a mobilkártyáik feltöltésére költenek 18 eurót, mintsem olvasnivalóra.

Amerika egyik zenetanárjához jár Leonardo DiCaprio, mert szeretné, ha ő kapná meg a Frank Sinatráról szóló film főszerepét.

Akinek Cannes-ban volt szerencséje megnézni Quentin Tarantino legújabb filmjét, a Becsetelen brigantykat, csodálkozni fog, ha netán másodszor is kedve szottyan rá. Tarantino ugyanis újravágja az egészet, mert a cannes-i fesztiválra olyan sietősen készítette el, hogy a gyártó stúdiónak, a Universal Picturesnek fenntartásai vannak.

Köszönöm a 168 Órát. Gratulálok elvi bátorságukhoz s ahhoz, hogy húsz év alatt – bár sokszor érte támadás a lapot – nem tértek le választott és következetesen járt demokrata, republikánus és „liberális balközép” útjukról.

A 168 Óra 2009. április 30-ai Hogy mi van? című – Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökének nyilatkozatát helyesbítési céllal kommentáló – írásában foglaltakkal kapcsolatban az alábbi véleményemet és érveimet tartom indokoltnak és időszerűnek szíves tudomására hozni.

Nála aztán igazán magas fokon valósul meg élet és mű irigyelt egysége.

Egy isztambuli bíróságon eljárás folyik Nedim Gürsel török író ellen, akit azzal vádolnak, hogy legújabb könyvével megsértette az iszlámot.

Lógó orral, díj nélkül kullogott haza a cannes-i filmfesztiválról Quentin Tarantino, aki ezúttal egészen biztos volt a győzelmében - írta a Blikk.

Különös könyv a Szamos Miklósé. Már a műfaját is nehéz volna meghatározni: valahol az emlékirat, a halotti beszéd, a novellafüzér és a panegirisz között kellene kijelölni a helyét, ha mindenáron dönteni akarunk.

A világhírű képregényalak, Tintin rajzolójának, Hergének szentelt múzeum nyílt hétfőn a belgiumi Louvain-la-Neuve városában -- adta hírül az MTI.

A cannes-i Arany Pálma, amellyel az idén a zsűri Michael Haneke Fehér szalag című filmjét jutalmazta, az 1942-ben született osztrák rendező eddigi munkásságának csúcspontja.

Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván köszöntötték Kányádi Sándor írót, költőt, aki május 10-én ünnepelte 80. születésnapját -- adta közre az MTI.

Ben Stiller két vállra fektette Christian Bale-t a hétvégi box office-birkózásban: az Éjszaka a múzeumban 2. több mint tízmillió dollárral nagyobb bevétellel zárt az észak-amerikai mozipénztáraknál, mint a Terminátor - Megváltás című akcióthriller -- adta hírül az MTI.

A Kossuth-díjas író új regényét – Feleségverseny – ezen a héten mutatják be. Nemcsak a művéről kérdeztük, hanem az őt és még három rangos írónkat – Esterházy Pétert, Kertész Imrét, Nádas Pétert – ért alantas jobboldali támadásról is. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

A francia Jacques Audiard Un prophete (Egy proféta) című filmje kapta vasárnap a zsűri nagydíját a 62. Cannes-i Filmfesztiválon. A legjobb női alakítás díját Charlotte Gainsbourg francia színésznő Lars von Trier Antikrisztus című filmjében nyújtott alakításáért vehette át, a legjobb férfi alakítás díját az osztrák Christophe Waltz egy náci tiszt megformálásáért érdemelte ki, amelyet az egyetlen idei amerikai versenyfilmben, Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk című alkotásában nyújtott.

„Ő az a rút kiskacsa, akinek nem kellett hattyúvá változnia. Milliók álmait váltotta valóra, milliókét, akiket legyőzött annak a kultúrának a kegyetlensége, amely a látszat alapján ítél, és akik így beletörődtek, hogy életüket anélkül élik le, hogy tükörbe néznének” – írja Melanie Reid, a The Times kommentátora. Cikkének már a címe is sokatmondó: A tündérmesék csak ritkán végződnek ilyen szerencsésen. TÓTH VALI írása.