Zaklatás: a Facebooknak és a Twitternek is vállalnia kellene a felelősséget
Egyre nagyobb a nyomás az amerikai kongresszuson, hogy módosítsanak egy 25 éves törvényt. Azt alkalmazzák ugyanis a mai napig a közösségi oldalakra, amelyek még gyerekpornó esetén sem vonhatók felelősségre.
Gyanútlanul ült az iskolapadban egy amerikai fiú, amikor a róla szóló videó elterjedt a barátai között. Egyszer csak arra eszmélt, hogy az osztálytársai minden képernyőn a róla készült felvételeket nézik. A fiú korábban egy gyerekpornóra utazó ismeretlen zsarolónak lett az áldozata, az eset miatt pedig még az öngyilkosság is megfordult a fejében.
A fiú és édesanyja hiába könyörögtek a Twitternek, hogy törölje a videót, az több mint egy héten keresztül látható volt. A tinédzser végül beperelte a céget, a vádiratban pedig az áll, hogy a felvételt 167 ezren látták, és rengeteg gúnyolódó hozzászólás érkezett rá. Azt a kérdést csak néhányan tették fel közülük, hogy vajon a felvételen szereplő fiú nagykorú-e, vagy éppen gyerekpornót látnak a képernyőn.
Nincs fék, sem ellensúly
Az online zaklatás áldozatai sokszor szembesülnek azzal, hogy az évtizedes törvények alapján működő közösségimédia-platformok közönyösen viszonyulnak hozzájuk. A törvények szerint ugyanis a platformok üzemeltetői nem felelősek a felhasználók által közzétett tartalmakért. A szabályt a republikánusok és a demokraták egyaránt ellenzik, mert úgy érzik, a közösségi médiafelületeken nem szűrik eléggé a másik oldal propagandatartalmait. A gyermekvédelmi szervezetek pedig úgy látják, a médiafelületek üzemeltetőinek felelősséget kellene vállalniuk a zaklatásért és a szexuális kizsákmányolásért.
A Fordham Egyetem professzora, Olivier Sylvain szerint ezek az esetek nagyon gyakoriak, a jogszabály pedig akadályt jelent azoknak, akik el akarják távolíttatni a róluk készült felvételeket az oldalról. Az áldozatok szülei, az adatvédelmi szakértők és a politikusok is próbálnak nyomást gyakorolni a kongresszusra, hogy változtassanak a 25 éves törvényen, eddig sikertelenül. Az ügy a 2020-as elnökválasztási kampány idején is szóba került, amikor Donald Trump volt amerikai elnök felháborodva szegezte a vádat a közösségi médiumoknak, hogy elnyomják a konzervatív hangokat. A demokraták is módosítanának a törvényen, ők az elnökjelöltekről és a koronavírus-járványról szóló széleskörű dezinformációs kampány miatt.
A Capitolium ostromának napján, január 6-án a Twitter véglegesen törölte Donald Trump fiókját, mert megsértette az oldal erőszak népszerűsítésére vonatkozó tilalmát. A tinédzser fiú esete azonban nem kapott ekkora médiafigyelmet.
A médiavállalatok szerint ők mindent megtesznek a sértő tartalmak eltávolításáért, de ennyi bejegyzés mellett ezt nem könnyű hatékonyan betartani. A Twitter csak a tavalyi év első felében csaknem 438 ezer fiókot függesztett fel kiskorúak szexuális ábrázolása miatt, de azt ők is elismerik, hogy a napi több százmillió tweetből nem lehet kiszűrni minden sértő bejegyzést. Ami a tinédzser fiú ügyét illeti, a Twitter felszólította a bíróságot, hogy ejtse a vádakat, mert a fiúnak nincs jogi alapja, hogy felelősségre vonja a vállalatot. Éppen arra az 1996-os törvényre hivatkoztak, amelyet nemsokára megváltoztathatnak.
A fiúnak a Szexuális Kizsákmányolás Áldozatainak Országos Központja is segített a jogi lépésekben. „Sokkoló, és mélyen traumatizáló ez az eset. A fiú azért került ebbe a kétségbeejtő helyzetbe, mert a Twitter nem tartja be sem a saját szabályzatát, sem a törvényeket. Amikor a világ legnagyobb vállalataitól azt halljuk, hogy nem vállalnak felelősséget, kisebb csoda lenne, ha a törvényhozás meg tudna egyezni a törvény módosításában” – mondta Peter Gentala, a fiú ügyvédje.
A Bloomberg megkereste a Twittert is, akik csak annyit írtak: zéró toleranciával kezelik a gyerekek szexuális kizsákmányolását. „Agresszív küzdelmet folytatunk a gyerekek online szexuális kizsákmányolása ellen, és nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésekre, hogy minél hatékonyabban tartassuk be a szabályzatot” – írták a közleményükben. Hozzátették: külön űrlapjuk van szexuális zaklatás bejelentésére, és általában azonnal reagálnak a beküldött esetekre, és törlik az elkövető fiókját. Az eseteket az Eltűnt és Bántalmazott Gyerekek Országos Központjának is jelentik.
A Kongresszusban viszont ezekről az esetekről nem beszélnek: leginkább a politikai visszaélések miatt változtatnának az 1996-os törvényen. A lényeg, hogy a törvénymódosítással a közösségi médiafelületeknek felelősséget kell vállalniuk az ott történt online zaklatásokért.
Az Egyesült Államokban tízből négy felnőtt tapasztalt online zaklatást, a legtöbben pedig szkeptikusak azzal szemben, hogy a nagyvállalatok vajon eleget tesznek-e a jelenség visszaszorításáért.
Emlékezetes eset volt a Sandy Hook általános iskolában történt mészárlás, ahol 20 diákot és 6 tanárt ölt meg a fegyveres támadó. Az eset után a legfiatalabb áldozat édesapját, Lenny Poznert azzal vádolták, hogy csak kitalálta veszteségét, az összeesküvés-hívők pedig szapulni kezdték őt a közösségi médiában. Pozner később egy önkéntesekből álló szervezetet alapított, akikkel együtt jelenthetik a sértő tartalmakat a moderátoroknak. A szervezetnek azóta közvetlen kapcsolata épült ki a Facebookkal és a Google-lel, a Twitter azonban nem reagált a megkeresésükre, és nem is csatlakozott a kezdeményezéshez.
A közvetlen kapcsolat ellenére a szervezet továbbra is apatikusnak és következetlennek tartja a nagyvállalatok hozzáállását a sértő tartalmak moderálásához. Érdekesség, hogy Pozner beperelte az InfoWars összeesküvés-elméletekről szóló oldal vezetőjét, Alex Jones-t, az ügynek azonban csak nyáron lesz a tárgyalása. „Lehet arról beszélni, hogy a mészárlás sosem történt meg, de azt nem írhatja ki senki, hogy Pozner egy csaló, aki pénzt gyűjt az interneten, és a lányát nem is gyilkolták meg” – mondta Alexandrea Merrell, a szervezet elnöke.
A Virginiai Jogi Egyetem professzora, Danielle Citron szerint az idejétmúlt szabályozás teljesen kiveszi az áldozatok kezéből a cselekvőképességet. A törvények szerint azonban illegálisnak számít, ha az oldalakon kiskorúakról szóló szexuális tartalom jelenik meg, és az üzemeltető erről tud. A tinédzser fiú és édesanyja azonban hiába jelezték a Twitternek, hogy gyakorlatilag illegális gyerekpornó terjed az oldalukon, és zsarolás történt. A vádirat szerint a Twitter csak egy automatikus válaszüzenetet küldött, megállapították, hogy nincs semmi probléma a tartalommal, és csak akkor törölték, amikor a rendőrség kérte tőlük. A fiúról készült videó tehát kilenc napig volt elérhető az oldalon.
(Képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
