Ősi örökség a fülünkön: így fedezhet fel a saját Darwin-dudorát

A Darwin-dudor egy apró, ártalmatlan kitüremkedés a fülkagyló szélén, amely az emberi evolúció egyik látványos emléke.​

2025. április 27., 14:24

Szerző:

A Darwin-dudor egy kis, porc alapú kiemelkedés a fülkagyló felső harmadán, amelyet először Charles Darwin írt le 1871-ben Az ember származása című művében. Darwin ezt a sajátos füldudort az evolúció során visszamaradt, atavisztikus jellegnek tekintette, amely a főemlősökkel való közös ősre utal.

A Darwin-dudor egy apró fülrészlet, ami az evolúció nyomait őrzi

Ez a jellegzetesség jelentősen eltérő gyakorisággal jelenik meg a különböző népességek körében. A dudor előfordulása világszerte változó: Spanyolországban a felnőttek körülbelül 10,5%-ánál, Indiában 40%-ánál, míg Svédországban az iskoláskorú gyermekek 58%-ánál figyelhető meg.

A Darwin-dudor lehet mindkét fülön (bilaterális) vagy csak az egyik fülön (unilaterális) jelen. A megjelenése nem feltétlenül genetikai eredetű; kutatások szerint a genetikai hajlam mellett a fejlődési tényezők és környezeti hatások is szerepet játszhatnak kialakulásában.

Tovább bonyolítja a kérdést egy 1936-os ikervizsgálat, amely olyan egypetéjű ikerpárokat vizsgált, akik közül csak az egyik testvér rendelkezett ezzel a tulajdonsággal. Ez tehát azt húzza alá, hogy a dudor öröklődése összetettebb a korábban feltételezett egyszerű genetikai mechanizmusnál – írja a raketa.hu.

Mire használtuk a Darin-dudort? A Darwin-dudor elhelyezkedése arra utal, hogy őseink számára előnyt jelenthetett a jobb hallásban. Sok főemlős rendelkezik e dudor hangsúlyosabb változatával, amely segíti a hangok hatékonyabb továbbítását a hallójáratba. Így a Darwin-dudor valószínűleg egy korábbi, előnyös hallási adaptáció csökkent mértékű maradványa. 

Bár a Darwin-dudornak nincs ismert funkciója a modern emberi fülben, jelenléte hozzájárulhat az egyéni fülforma egyediségéhez, ami hasznos lehet például személyazonosítás során.

A Darwin-dudor tehát egy apró, de jelentős emlék az emberi evolúció történetéből, amely a fülünkön viseli az őseinktől örökölt múlt nyomát.​

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Az épületek minősége nemcsak komfortérzetünket, hanem egészségünket is befolyásolja. A beteg épület szindrómát a 70-es évektől kutatják, amikor Amerikában elkészültek az első gigantikus felhőkarcolók, ahol sok ember betömörült viszonylag kis helyre, kis irodákba, és észrevették azt, hogy egyeseknek fejfájás, rossz közérzet, másoknak ennél súlyosabb egészségügyi problémáik jelentkeztek.