Választás, levelező tagozaton - Ütik a vasat Varsóban vírus idején is
Aztán egy váratlan, határozott huszárvágással Duda elnök lemondta további kampánykörútját. A járvány miatt hozott rendeletek, majd azok fokozódó szigorítása egyébként is ellehetetlenített mindenféle kampánytevékenységet – legalábbis Duda ellenfeleinek. Az államfőnek ugyanis vészhelyzetben hivatalból mindig ott kell állnia a vártán. Mindenhol meg kell mutatkoznia, de elsősorban a tévécsatornákon, hogy a nép lássa: a legmagasabb szinten gondoskodnak róla. Magyarán, Duda elnök beköltözött a lengyel családok otthonaiba, így kampány nélkül is napról napra növelte népszerűségét, olyannyira, hogy egyes közvélemény-kutatók szerint a voksok legalább felének a megszerzésével már a május 10-i első fordulóban biztosíthatja magának további öt évre az államfői széket.
Közben azonban az egyre terjedő járvány következtében megsokszorozódott az igazoltan fertőzöttek, illetve a halálesetek száma. Az ellenzék egyhangúlag és folyamatosan tiltakozott a május 10-i választási időpont kitűzése ellen, sőt a közvélemény-kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a lakosság akár nyolcvan százaléka is távol maradna az államfőválasztási procedúrától.
A kormánypártot, a PiS-t irányító Jarosław Kaczyński azonban hajthatatlan volt, mondván: „A május 10-re kiírt választást május 10-én tartjuk”. És hiába a világjárvány, hiába az egyre fokozódó – nem csupán ellenzéki – tiltakozás, a pártelnök nem engedett. S hogy ez törvényi formát öltsön, március 28-án, péntekről szombatra virradóra, törvénymódosítást szavazott meg a Szejm, amelynek értelmében a hatvan év felettiek, a betegek, a karanténra kötelezettek postai úton is leadhatják a szavazatukat. Az ellenzéki vezetésű parlamenti felsőház, a Szenátus nem fogadta el az általa törvényellenesnek tartott döntést, arra való hivatkozással, hogy választási törvénymódosítást hat hónappal korábban kell benyújtani. De hiába a tiltakozás, azt a Szejm figyelmen kívül hagyta, a köztársasági elnök pedig pillanatok alatt ellátta kézjegyével a törvényt.
Lengyerországban is elmaradtak a húsvéti misék, az utcán tartották meg a tojásszenteléstAz amúgy szétszabdalt ellenzék azonnal közös frontot hirdetett, és ebbe fokozatosan kormánypártiak is bekapcsolódtak. Egyre többen álltak ki a választás egy évvel történő elhalasztása mellett, ami néhány kormánytagot, állami tisztviselőt, önkormányzati vezetőt is elbizonytalanított, mígnem Kaczyński ellentmondást nem tűrően kijelentette: alkotmányos indok hiányában az államfőválasztást nem halasztják el.
A kritikus hangok azonban nem csendesedtek. Megbízható források szerint még a kormánypárton belül is komoly bázisa volt a május 10-i elnökválasztási időpont megváltoztatásának, de ez hivatalosan nem került nyilvánosságra. Mind Morawiecki kormányfő, mind a járvány idején a legnépszerűbb politikussá avanzsált Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter próbálta meggyőzni Kaczyńskit, aki azonban „nem nyitott vitát”.
Ekkor lépett elő Jarosław Gowin, a regnáló Morawiecki-kormány miniszterelnök-helyettese, tudományos és felsőoktatási miniszter, aki egyúttal az aprócska Megegyezés (Porozumienie) nevű, önálló frakció nélküli párt elnöke. Vele együtt pedig beköszöntött a kormányválság, amire az elmúlt hat-hét évben nem volt példa Lengyelországban. Gowin ugyanis kijelentette: ilyen súlyos járvány esetén akkor sem lehet szavazást tartani,ha így szól a törvény. Szerinte ehelyett két évvel meg kell hosszabbítani Andrzej Duda államfői megbízatását.
Gowin azonban nem állt meg ennél a pontnál: bejelentette, hogy a választás megtartása esetén lemond, és egyúttal azt javasolta az ellenzéknek, hogy önkormányzati bojkottal akadályozza meg a szavazást. Nem késett sokat a válasz. Kaczyński egyik jobbkeze, a Szejm házelnökhelyettese (Ryszard Terlecki) bejelentette, hogy bojkott esetén kormánybiztosok veszik át az önkormányzatok irányítását.
Kaczyński észbekapott, hogy ennek fele sem tréfa, akár bele is bukhat a kormány, elvégre Gowin pártja 18 képviselőt delegál a Szejmbe, nélkülük nincs meg a PiS többsége. Rohamtempóban került az alsóház elé az a törvénymódosítás, hogy az államfőválasztás időpontja nem módosul, de a lebonyolítás kizárólag levél útján történik.
Gowin azonnal lemondott valamennyi kormányzati tisztségéről (amit örömmel el is fogadtak), de pártjának tagjaira bízta, miként szavaznak majd a módosító indítványról. A végeredmény: második nekifutásra megszavazta a Szejm a kizárólagos levélszavazást, amire Lengyelországban még nem volt példa.
Morawiecki és GowinA választás ezen módjával nem lehet kizárni a fertőzésveszélyt, legfeljebb csökkenteni. Az eljárásrend rendkívül bonyolult: kérdőíveket kell kitölteni fontos és pontos adatokkal, nagy az esélye a hibának, illetve a visszaélésnek, a szavazatot postaládába kell bedobni.
Három héttel a kijelölt időpont előtt senki sem lehet biztos abban, mi történhet még május 10-ig. Vajon lesz-e például bojkott? És ha igen, akkor ki és mit bojkottál? Például a postásoknak, akik sztrájkkészültséget jelentettek be, mintegy harmincmillió személyhez kell eljuttatniuk a küldeményeket. Ha viszont a választók magát a szavazást bojkottálják, akkor jobbára csak Andrzej Duda és a PiS törzsközönsége adja le a voksát. És mivel részvételi alsó határt az érvényesség feltételeként a törvény nem határoz meg, a végeredmény akár 20-30 százalékos részvételnél sem lehet kétséges.
Kérdés, hogy a most rendkívül határozottnak tűnő és szinte légmentesen összekapaszkodott ellenzék vajon mivel tudja a maga oldalára állítani az ország többségében kormánypárti, ugyanakkor választásellenes részét. Az sem látható még, hogy Gowin példáján mennyire gondolkodnak el, és mennyiben követik őt más kormánypárti politikusok. Lapzártánkig két kormánytag jelentette be a lemondását.
