Tereken és udvarokon – Belaruszban tombol a rendőri erőszak
Az utóbbi időben szokássá vált, hogy a tüntetők, mielőtt a történelmi piros-fehér-piros nemzeti lobogók alatt Minszk belvárosának közterületeire vonulnának, lakónegyedekben, hatalmas tömbházak által körbezárt belső udvarokon gyülekeztek. Így történt most is, de a karhatalmisták már ezeken a gyülekezési pontokon sokakat erőszakkal kiemeltek a tömegből, és elvitték őket.
Az országban tiltakozások zajlanak lényegében minden hétvégén azóta, hogy az augusztus 9-én tartott elnökválasztáson a hivatalos eredményhirdetés szerint az államfő a voksok 80 százalékával győzött. Az ellenzék szerint
a választást a 66 éves, negyedszázada hatalmon levő Lukasenka elcsalta, a tényleges győztes fő jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja volt.
A karhatalmisták megtorló fellépése a médiát sem kíméli. Néhány napja a Szabad Európa / Szabadság Rádió belarusz szolgálata tiltakozott amiatt, hogy a rádió hat munkatársát adminisztratív szabálysértésekre hivatkozva 8 és 15 napig terjedő börtönbüntetésekre ítélték.
A hét végi megmozdulások dinamikája november elejére némiképp alábbhagyott, de november 11-én egy Raman Bandarenka nevű 31 éves ellenzéki aktivistát a „rendfenntartók” az utcán olyan súlyosan bántalmaztak, hogy a fiatal férfi a kórházban belehalt sérüléseibe. Ennek nyomán újra nagyobb létszámban mentek ki az utcára a tiltakozó fehéroroszok, követelve a haláleset felelőseinek megbüntetését is.
Az augusztus 9-i elnökválasztás lebonyolításának mikéntjét az ellenzék mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, leszögezve, hogy az sem szabad, sem tisztességes nem volt.
Fehéroroszország eközben rohamosan elszigetelődik mind politikai, mind gazdasági-pénzügyi értelemben. A minap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB) is úgy döntött, hogy befagyasztja az együttműködését Belarusszal. Erre válaszul a fehérorosz fél a maga részéről leállította a párbeszédet az Európai Unióval az emberi jogok helyzetéről – legalábbis így fogalmazott Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter az állami televízióban.
„Tekintettel arra, hogy az Európai Unió és az egyes tagországok megpróbálnak bírálni bennünket az emberi jogok helyzete és a demokrácia kérdése miatt – és ez mesterségesen túlpolitizált –, nem látjuk értelmét annak, hogy folytassuk a párbeszédet az Európai Unióval az emberi jogok helyzetéről. Leállítottuk ezt a párbeszédet mindaddig, amíg az EU nem hoz döntést az EBRD és az EBB politikájának megváltoztatásáról, amelyek úgy határoztak, hogy befagyasztják az együttműködést Belarusszal” – mondta a fehérorosz diplomácia irányítója.
Az EBRD honlapja szerint a bank 137 projekt finanszírozásában vesz részt Belaruszban, eddig elenyésző összeget, mindössze 3 millió eurót fektetett be az országban. Az EIB 2018 óta működik együtt Belarusszal, elsősorban infrastrukturális és klímavédelmi projekteken. Két évvel ezelőtt 110 milliós kölcsönnel támogatta az EU és a volt szovjet tagköztársaság közötti közlekedés javítását, tavaly pedig 90 millió euróval támogatott egy környezetvédelmi projektet.
Az EU és Minszk között azon a síkon is konfliktushelyzet bontakozott ki, hogy kölcsönösen szankciókkal sújtják egymás számos tisztségviselőjét.
A cikk a 168 Óra hetilap 2020. november 25-i számában jelent meg.
