Ez a Temu legnagyobb veszélye: vajon van még visszaút?
Miközben a Temu soha nem látott méretekben nyomul a magyar e-kereskedelmi piacon, a hazai webáruházak versenyképessége egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. Vajon az adórendszer tehető felelőssé, vagy más okok húzódnak meg a háttérben?
2024-ben a Temu vált Magyarország legnagyobb forgalmat lebonyolító online kereskedőjévé. A PwC Digitális Kereskedelmi Körkép adatai szerint a teljes hazai e-kereskedelmi piac árbevétele 15%-kal nőtt, elérve az 1920 milliárd forintot. Ebből közel 330 milliárdot – azaz a teljes forgalom 17%-át – az import generálta, ami világosan mutatja: a növekedés motorja nem belföldi, hanem külföldi eredetű – számol be róla az Index.
A Temu lett a legnagyobb 2024-ben
A Temu az év során nemcsak a legnagyobb vásárlóbázist, hanem a legtöbb rendelést is magáénak tudhatta. Az online vásárlások negyede már csomagautomatán keresztül érkezik, a gyorsaság, kényelem és az alacsony árak vonzereje egyre több fogyasztót hódít meg.
Ezzel párhuzamosan egyre több kritika éri a hazai e-kereskedelmet, miszerint a „szétadóztatott magyar webshopok” nem képesek felvenni a versenyt a nemzetközi szereplőkkel. Az Index kérdésére Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért felelős államtitkára reagált: szerinte az adórendszer valóban fejleszthető, de a hazai online boltok sikeressége nem ezen múlik elsősorban.
Az NGM államtitkára szerint a hazai e-kereskedők kihívása, hogy a rendkívüli mérethatékonysággal működő, harmadik országbeli e-kereskedők alacsony áraikkal és gyors működésükkel letarolják a piacot. A hazai webáruházak 2024. évi online forgalmának 45 %-a magyar tulajdonú cégekhez kötődött. A külföldi webáruházak forgalmának 60 %-a uniós cégeknél, 40 %-a pedig harmadik országbeli cégeknél realizálódott.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2025. április 10., 11:29
Újabb csalás terjed a neten, ám ezúttal nem a vásárlók, hanem a Temu és az Amazon vált áldozattá.
Az államtitkár részletesen elemezte az áfa, a kiskereskedelmi és helyi iparűzési adók rendszerét is, kiemelve, hogy a legtöbb területen már most is az EU-s célország elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy minden webshop annak az országnak az adószabályai szerint fizet, ahol értékesít.
A kiskereskedelmi adó esetében is hasonló szabályok érvényesülnek. Abban az esetben, ha egy hazánkban működő webshop nemzetközi terjeszkedésbe kezd, a külföldi bevétele után már nem kell kiskereskedelmi adót fizetnie. Emellett a kisebb szereplők számára a kiskereskedelmi adó sávos jellege még könnyíti is a piacra lépést, hiszen 100 milliárd forintos forgalom alatt az adó kulcsa alacsonyabb.
A közvetlen adók tekintetében a magyarországi adókörnyezet összességében kifejezetten versenyképes az államtitkár szerint, hiszen itt érvényesül az EU legalacsonyabb, 9 %-os társaságiadó-kulcsa. Bár a helyi iparűzési adó valóban árnyalja a képet, a vállalatok összes effektív adóterhelésében ezt figyelembe véve is kifejezetten jól állunk például Csehországhoz vagy Szlovákiához képest. A hipa alapjából az eladott áruk beszerzési értéke levonható, így nem igaz az sem, hogy ez az adó a kiskereskedelmet kedvezőtlenebbül érintené más ágazatoknál. A munkajövedelmet terhelő adóék pedig rengeteget – az EU-n belül magasan a legtöbbet – csökkent az elmúlt évtizedben, és bár itt valóban volt honnan javulni, jelenleg már ez a mutató is a középmezőnyben van, és kedvezőbb például Szlovákia, Szlovénia vagy Ausztria hasonló mutatójánál, illetve nagyon közel áll Csehország és Horvátország hasonló értékéhez, hívta fel a figyelmet Gerlaki Bence.
A hazai e-kereskedelem problémái tehát komplexek: a technológiai fejlesztések, logisztikai kapacitás, ügyfélélmény és marketing szintjén is akad még tennivaló. Bár a Temu egyelőre uralja a terepet, a szakértők szerint lesz élet a kínai óriás után is – annak, aki talpon marad.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Costfoto/NurPhoto) CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
