A Robert Fico elleni merénylet mindent megváltoztatott

A politikai nézeteltérések fegyverrel való rendezése inkább a Balkánra jellemző, mintsem az északi szláv országokra. A Robert Fico elleni támadás után ez azonban nehezen hihető.

2024. május 17., 10:41

Szerző:

Robert Fico lelövése egy polgárháború küszöbére sodorta volna Szlovákiát? Aligha, ugyanakkor az „občianska vojna” (értsd polgárháború) nemcsak a szlovák nyelvű közösségi médiában ugrik fel percenként a Robert Fico elleni merénylet óta, de már a merényletkísérlet utáni első sajtótájékoztatóján is szóba hozta Šutaj Eštok belügyminiszter – írja cikkében az rtl.hu. „A polgárháború küszöbén vagyunk. Ma többen is gyűlölködő kommenteket írnak a közösségi médiában. Kérlek, azonnal hagyjátok ezt abba!” – közölte a politikus.

„A polgárháborús kijelentésről úgy gondolom, hogy költői túlzás. Viszont némileg van helye ezeknek a háborús hasonlatoknak. Valóban van egy alapvető aggodalom egy társadalomban: mi lesz, ha a kormánypárti szimpatizánsok oldaláról valaki arra használja fel, hogy saját magában igazolja az agressziót akár egy ellenzéki politikus, újságíró, vagy közszereplő ellen? Félő, hogy ezt meg is tehetik” – nyilatkozta az rtl.hu-nak Tokár Géza, szlovákiai magyar újságíró, politikai elemző. Szerinte a mostani merénylet alkalmas lehet arra, hogy elszabaduljanak az indulatok, „kiszabaduljon a szellem a palackból. Az biztos, hogy most meg kell erősíteni nagyon sok politikus és közszereplő biztonsági intézkedéseit, mert nem lehet kizárni, hogy folytatása lesz a merényletnek.”

A szakember szerint szerda óta eddig egyetlen „ellentmondásos” momentum volt, mégpedig a kormánypártok sajtótájékoztatója a merényletkísérlet után. Ekkor két politikus, Ľuboš Blaha és Andrej Danko a legkisebb koalíciós párt, az SNS részéről „kimondottan következményeket helyeztek kilátásba”, és „felindultan” beszéltek arról, hogy a támadás igazolja szélsőséges, jobboldali politikájukat. Blaha a parlamentben is azt üvöltötte a nyugalomra intő Zuzana Čaputová elnöknek, hogy Fico „a te gyűlölködésed miatt küzd az életéért”, idézte fel a Politico. Azonban Tokár hangsúlyozta, hogy nem ez az általános hozzáállás a politikusok részéről.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki pártok nagyon gyorsan és határozottan elítélték a merénylőt, „de azt azért tegyük hozzá, hogy nekik volt a legtöbb vesztenivalójuk”. Korábban ők valóban élesen kritizálták Ficót, és hasonlították rendszerét fasizmushoz, autokráciához – de erőszakra való felhívás soha nem hangzott el ellenzéki politikus szájából.

Most azonban „problémás” az ellenzék helyzete, a merénylet jelentősen összezavarta EP-választási kampányukat. Tokár Géza szerint valószínű, hogy a jövőben nem mernek már túl erős kritikákat megfogalmazni a kormány ellen, aminek viszont az ő támogatottságuk láthatja kárát. Azt viszont korai kijelenteni, hogy a támadás utáni választáson egyértelműen Ficóék mögé zárkóznának fel a szavazók. „Az EP-választások általában nagyon alacsony részvétellel zajlanak, és csak a legelhivatottabb szavazók mennek el voksolni” – mondta a szakember, hozzátéve: „biztosan lesz valamilyen hatása a választásokra a merényletnek, de nagyon nehéz megbecsülni, ez pontosan mit is jelent”.

Robert Fico sokáig az életéért küzdött 

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, kórházba szállították Robert Fico szlovák miniszterelnököt, miután a a szlovák kormány Nyitrabányán tartott kihelyezett ülése után meglőtték. Mint kiderült: a helyi kultúrház előtt dördültek el a lövések, amikor Fico az emberek közé ment. A politikust karján és gyomrán érték a lövések.

A szlovák miniszterelnököt a kórházba szállítása után hosszú órákon át műtötték, ami alatt az állapotát stabilizálták. Martin Smatana egészségügyi szakértő később Robert Fico állapota kapcsán kifejtette, az, hogy a szlovák miniszterelnök állapota stabil, azt jelenti, hogy életfunkciói az adott pillanatban ellenőrzés alatt állnak, és nincs közvetlen életveszélyben. Egy lőtt seb azonban lehet olyan súlyos, hogy a páciens állapota kritikus marad.

(Kiemelt képünkön  Robert Fico, a Smer-Szociáldemokrácia Párt elnöke a 2023. október 1-i előrehozott pozsonyi parlamenti választás után. Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP)