Van értelme az ukrán offenzívának

Lassan szivárognak a videók a Herszonnál folyó harcokról. Katonai szakértő segítségével elemeztük a helyzetet.

 

2022. szeptember 6., 16:44

Szerző:

Ahogyan arról beszámoltunk, sokáig igen keveset lehetett tudni a Herszonnál folyó hadműveletekről. A lassan kiszivárgó videók alapján azonban úgy tűnik, nagyon kemény harcok folynak.

 

Mi a déli hadművelet célja?

Egyes narratívák szerint mindegy, mi lesz az ukrán offenzíva sorsa, mert ez látszattevékenység, ami érdemben nem befolyásolja, hogy az oroszok megnyerik-e a háborút. De vajon tényleg érdektelen, ha az ukránok lekötik az orosz erőket?

„Nem érdektelen ez az offenzíva ukrán részről, annyit már biztosan elértek, hogy nem lesz népszavazás szeptemberben. Talán már harmadik alkalommal halasztották el az orosz népszavazást, amivel a helyiek (az orosz fegyverek árnyékában aligha demokratikus módon) kinyilváníthatták volna, hogy Oroszországhoz akarnak-e tartozni. Orosz forrásból úgy tudjuk, november 4-e lehet a következő időpont”– tájékoztatott Jójárt Krisztián, katonai szakértő. „Bár az ukránok deklarált célja minden ukrán terület visszavétele, a Krímet is beleértve, valójában a mostani offenzíva célja jóval korlátozottabb ennél. A háború április óta egy felőrlő jellegű anyagháborúvá vált, ami azt jelenti, hogy nincsenek nagy manőverek. Az oroszok nem rendelkeznek elegendő lövészkatonával, inkább ágyúznak. Az ukránoknak nincs elegendő harckocsija, páncélozott csapatszállító járműve és igazán tapasztalata sem nagy támadó hadműveletek megvívásában, így ők is a tüzérség segítségével próbálják meg felmorzsolni az oroszokat. A herszoni ukrán ellentámadás eredményeként csökkent a nyomás az ukránokon a Donbászban és Harkivban is, az oroszoknak ugyanis át kellett ide csoportosítaniuk erőik egy részét. A herszoni front földrajzilag az ukránoknak kedvez, mivel a Dnyepertől nyugatra és északra lévő körülbelül tízezer orosz katona utánpótlása három hídtól függ: az Antonov-hídtól és a mellette található vasúti hídtól délen, északon pedig a kahovkai-gáton átvezető hídtól. Ezeket a hidakat folyamatosan támadják az ukránok, így a Dnyeper nyugati felén található orosz hídfő utánpótlása egyre nehezebb lesz.

„Az ukrán cél az lehet, hogy a hidak pusztításával és a korlátozott ellentámadással az oroszokat kiszorítsák erről a területről, miután a Dnyeper nyugati oldalán található erőik pozíciója tarthatatlanná válik. Ez egy hosszú folyamat, lesz, nem lehet tudni, sikeres lesz-e, de eddig úgy tűnik, hogy az ukránok egy átgondolt, korlátozott műveletet hajtanak végre” – tette hozzá Jójárt.

Mindeközben a nyugati világ gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot, hogy hátráltassa a háború finanszírozását, amire válaszul Oroszország bejelentette, hogy az orosz gázszállítás nem indul újra teljes mértékben Európába az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül, amíg a nyugat fel nem oldja a Moszkva ellen alkalmazott szankciókat.

Jójárt szerint rövidtávon nem hatnak az orosz offenzívára a gazdasági szankciók, de közép-hosszútávon igen, a hadiipari terén is, a fejlett precíziós fegyvereiket például nagyon nehezen fogják tudni pótolni a nyugati technológiai függés miatt. A szankciók az orosz gazdaságra nagyobb nyomást jelentenek, mint a nyílt zsarolás a Gazprom részéről. Az európai országokat 2-3 évig még tudják zsarolni a gázzal, de Jójárt véleménye szerint az oroszok nem számolnak azzal, hogy a gáz visszatartásával Oroszország nem azokat országot sújtja, akik jelentős katonai támogatói Ukrajnának, mert a két legnagyobb katonai donorország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, akiknek gazdaságára az orosz gázzsarolás érdemben nincsen hatással.

(Kiemelt fotónk: Ukrán rendőrök és nemzeti gárdisták gyakorlatoznak az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigethez közeli dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Kalancsak falu közelében. MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)

Elon Musk, a Tesla Inc. alapítója és vezetője áll a Forbes magazin 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. Musk nettó vagyona egy év alatt több mint 60 milliárd dollárral 251 milliárd dollárra nőtt.