Nyílhatnak a pénzcsapok: feltétel lesz a jogállamiság, de...
A lengyel és a magyar kormánynak persze nem a brüsszeli pénzekkel szemben volt kifogása, hanem azzal – aminek a minősített többséggel való elfogadását viszont nem tudta volna megakadályozni –, hogy a jövőben jogállamisági feltételektől teszik függővé az uniós források folyósítását a tagállamoknak. Az erről szóló rendelkezést Varsó és Budapest meg kívánja támadni az Európai Bíróságon, így a jogállami kritériumot az unió a gyakorlatban nem kezdi érvényesíteni a luxembourgi ítélkező fórum döntéséig.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban világossá tette: január elsejétől árgus szemekkel figyelik, hogy maradéktalanul érvényesülnek-e a jogállami követelmények az EU-pénzek felhasználása során, biztosítva e felhasználás szabályszerűségét. Amint zöld utat kapnak az Európai Bíróságtól, fel is lépnek majd e követelmények érvényesítése érdekében. Hogy ez a zöld jelzés mikor érkezhet meg, arra nézve eltérő feltételezések forognak:
gyorsított eljárás esetén mindössze néhány hónapot, egyébként másfél-két évet kell várni.
Már a júliusi EU-csúcson is döntés született arról, hogy az uniós források védelmében szükség van jogállamisági garanciákra és azokat biztosító mechanizmusra. Az akkor kidolgozott szöveget azonban a jog uralmát mindig is erőteljesen hangsúlyozó Európai Parlament nem tartotta kielégítőnek, és a parlamenti többpárti tárgyalódelegáció november 5-én olyan tervezetben állapodott meg a német elnökséggel, amely már jóval konkrétabban kifejtette a jogállamisági elvárások mibenlétét és a tervezett eljárásrendet. Ez már túl sok volt a magyar és a lengyel vezetésnek: politikai zsarolásról kezdtek beszélni, és kilátásba helyezték a vétót a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós keretköltségvetéssel és a 750 milliárdos helyreállítási alappal szemben. (Ez utóbbin belül a tagországok 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra, valamint 360 milliárd euró, igen kedvező kamatozású, nagyon hosszú lejáratú hitelre számíthatnak.)
A magyar és a lengyel ellenkezés a német elnökséggel folytatott kompromisszumkereső alkudozások során nem volt mindvégig egyformán rendíthetetlen. Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes, aki a kormánykoalíción belül a vezető párt, a Jog és Igazságosság (PiS) mellett a valamelyest hajlékonyabb, Egyetértés elnevezésű kispárt vezetője, egy ízben azt jelezte: Varsó elállna a vétótól, ha nyilatkozatban kapna garanciát arra, hogy a jogállamisági követelményeket nem fogják olyan politikai kérdésekben erőltetni, amelyeknek nincs közük az uniós támogatásokhoz. Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyaránt elutasította ezt a gesztust. Morawiecki pozíciójának kényes voltát jelzi ugyanakkor, hogy Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki viszont a Szolidáris Lengyelország elnevezésű, másik koalíciós kispárt vezetője, élesen kikelt bármiféle kompromisszum, a vétóról való lemondás ellen.
Amikor megmerevedni látszottak az álláspontok, Brüsszelben arról kezdtek beszélni, hogy kénytelenek nekilátni olyan, 25 országra vonatkozó pénzügyi konstrukció kidolgozásának, aminek a segítségével a lengyeleket és a magyarokat megkerülve biztosítanák a járvány miatti gazdasági helyreállításhoz szükséges pénzeket. Ennek a kilátásba helyezése eredménnyel járt, az ellenkezés feladására késztette a két országot.
Végül olyan megoldás született, hogy a jogállamiság érvényesítéséről szóló rendelkezést magát változatlanul hagyták, de annak végrehajtási módjáról külön nyilatkozatot dolgoztak ki. Ez a nyilatkozat kilátásba helyezi egyebek közt, hogy vita esetén konzultálni kell a tagállamokkal, szól továbbá arról, hogy e mechanizmus keretében csak az olyan jogállamisági kérdésben szabad fellépni, amely közvetlen uniós pénzügyi érdeksérelem elhárítását célozza, illetve kitér arra, hogy e mechanizmus alkalmazásának csak akkor van helye, ha más eszközzel nem lehet fellépni a jogállamiság védelmében. Ez utóbbi az uniós alapszerződés hetedik cikkére való utalás, ami alapján jelenleg is folyik Lengyelország és Magyarország ellen eljárás. Ez elvben akár az érintett tagországok szavazati jogának a megvonásával is járhatna, csak éppen kizárt, hogy jelen esetben megtörténjen, mert ebben is érvényesül a vétójog:
a lengyel, illetve a magyar kormány megakadályozhatná a másik megbüntetését.
A csúcson – diplomáciai források szerint – Mark Rutte holland miniszterelnök csak úgy volt hajlandó elfogadni a kompromisszum áraként ezt a nyilatkozatot, hogy a jogászok biztosították őt arról: a deklaráció semmiben nem korlátozza magának az érintetlenül hagyott rendelkezésnek a hatályát.
A költségvetési kérdésekkel összefüggő jogállamisági vita árnyékában jóval kevesebb nemzetközi figyelem vetült az évzáró EU-csúcstalálkozó egyéb témáira, illetve fontos döntéseire. A tagállami vezetők új éghajlat-politikai célkitűzésekről egyeztek meg, miszerint az EU 2030-ig – az eddig előirányzott 40 helyett - legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megállapodással Európa vezető szerepet vállalt a káros éghajlatváltozás elleni küzdelemben. E téren azonban a munka nagy része még hátra van, most a célok megvalósítását segítő nemzeti stratégiák kidolgozásának ideje kezdődik.
A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, az EU által illegálisnak tartott török szénhidrogén-kitermelés miatti konfliktussal kapcsolatban a vezetők arról határoztak, hogy egy márciusig elkészülő jelentés alapján döntenek majd a következő lépésekről, szükség esetén akár korlátozó intézkedések meghozataláról Ankarával szemben. Kijelentették: az EU továbbra is hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani a szíriai menekültek befogadásához, ugyanakkor felszólították a török kormányt a migrációs áramlatok felelősségteljes kezelésére és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem fokozására.
Az EU-csúcson újabb fél évvel meghosszabbították az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, amelyeket az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezettek be, még 2014 júliusában.
A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 16-i számában jelent meg.
