Mark Rutte lesz a NATO következő főtitkára

A távozó holland kormányfő az amerikai elnökválasztás előtt egy hónappal fogja átvenni a NATO vezetését.

2024. június 20., 15:39

Szerző:

Magyarország és Szlovákia kedden bólintott rá Mark Rutte NATO főtitkári jelöltségére, Románia pedig csütörtökön hagyta jóvá személyét, miután Klaus Iohannis román elnök visszavonta a főtitkári posztra való pályázatát. Ez azt jelenti, hogy a 2010 és 2024 között regnáló holland miniszterelnök október 2-án átveheti a pozíciót a jelenlegi vezetőtől, a norvég Jens Stoltenbergtől, aki 2014-től töltötte be a posztot.

Mark Rutte turbulens időszakban, egy hónappal az amerikai elnökválasztás előtt fogja átvenni az észak-atlanti katonai szövetség vezetését.

A jelenleg ügyvezető holland miniszterelnökként dolgozó Mark Rutte november óta kampányol a NATO főtitkári pozíciójáért, míg Klaus Iohannis márciusban jelentkezett be a bársonyszékért. Utóbbi ugyanakkor nem nagyon járt sikerrel, mivel addigra Rutte már a tagállamok kétharmadának támogatását elnyerte. A román elnököt így hivatalosan egyedül Orbán Viktor biztosította támogatásáról, de kedden már ő is inkább a volt holland miniszterelnök jelöltsége mellett állt ki.

Csúcsra járatjuk itthon a NATO-t

Bár Orbán Viktor most épp a német kancellárral barátkozik, korábban a NATO jelenlegi főtitkárával találkozott Budapesten. A tárgyalást a nyilvánosság számára váratlanul szervezték meg, bár önmagában nem volt meglepő, tekintettel arra, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút illetően a magyar kormány álláspontja határozottan eltér a NATO többségétől, így a megbeszélés indokolt volt.

Orbán Viktor a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától arról, hogyan lehet eljutni a békéhez, de Magyarország tudomásul veszi, hogy a miénktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Ám nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa.

Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz.

Stoltenberg hasonló szellemben reagált, bár ezzel közvetve odaszúrt Orbánnak, aki háborúpártisággal vádolta a nyugati kormányokat. A NATO célja megelőzni a háborút – mondta a főtitkár. Szerinte abban nincs vita a NATO-n belül, hogy a szövetség képes védelmet nyújtani tagjainak, ezt teszi 75 éve, „békét, prosperitást biztosítva az egész kontinensnek.”

Ukrajnát illetően a találkozóról tudatta: a NATO eltökélt abban, hogy kiképzést, hosszú távú pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, „de tudomásul veszi, hogy Magyarország ezekben az erőfeszítésekben nem vesz részt.” Ugyanakkor a NATO ezen döntéseit „nem is akadályozza meg.”

(Kiemelt képünkön Mark Rutte. Forrás: EPA/SEM VAN DER WAL)

Joe Biden bejelentette, hogy bár készült a második ciklusára, de visszalép az elnökjelöltségtől, és inkább a jelenlegi feladataira koncentrál. Így nagy eséllyel a demokraták Kamala Harris jelenlegi alelnök mögé sorakozhatnak fel, aki előtt azonban még nagy út áll a jelöltségig. Mindeközben a világ vezetői sorban reagálnak Joe Biden döntésére.