Kitehetik Magyarországot a NATO keleti csoportjából
Magyarország folyamatos ellenkezése már ennek a NATO csoportnak a tagjait is bosszantja.
Magyarországot kitehetik a NATO kelet-európai országokat tömörítő biztonsági együttműködéséből, a Bukaresti Kilencek csoportjából, miután a magyar külpolitika ellenállása miatt a résztvevők nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni az orosz fenyegetésről, a térség biztonságának erősítéséről és Ukrajna támogatásáról – írja a 444 sajtóértesülésekre hivatkozva.
A NATO kelet-közép-európai szövetségeseit tömörítő, 2015-ben megalakult szervezetben Magyarország mellett tag még Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország. Az ukrán-orosz háború kitörése és a megnövekedett orosz fenyegetettség óta a tagok rendszeresen üléseznek az országok államfői, védelmi miniszterei, külügyminiszterei és szakpolitikai képviselői által képviselve.
A tegnapi, Rigában rendezett B9 ülésen is így történt, Sulyok Tamás köztársasági elnök azonban lemondta a részvételt, így magyar részről csak a rigai nagykövet volt jelen. Ott volt viszont a két új északi NATO-tagállam, Finnország és Svédország miniszterelnöke, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.
Magyar vétó a NATO keleti csoportjában
A Financial Times értesülései szerint ahogy mostanában, úgy Magyarország tegnap se járult hozzá semmiféle közös nyilatkozat kiadásához. Valójában a magyar kormány képviselői egy ideje már egyetlen Ukrajna megsegítésével vagy NATO-tagságával kapcsolatos nyilatkozathoz sem járultak hozzá. Pedig korábban a kormány még rendre igazodott a többiek álláspontjához – írja a hvg.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 11., 16:47
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Orbán Viktor szerdán találkoznak, hogy a washingtoni NATO-csúcs napirendjét átbeszéljék, ami magában foglalja Ukrajna támogatását, valamint a NATO további erősítését is.
Itthon
2024. június 7., 10:09
Minden nap fogy a remény az orosz-ukrán háború megállítására, de az európai parlamenti választáson még kapunk egy esélyt erre - közölte Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Külföld
2023. február 21., 15:23
Joe Biden amerikai elnök és a Bukaresti Kilencek Varsóban tartják csúcstalálkozójukat, amelyen Novák Katalin is részt vesz.
Például 2023 februárjában, amikor Joe Biden amerikai elnök találkozott a csoport államfőivel, akik utána közös nyilatkozatban tettek hitet a NATO keleti szárnyának megerősítése mellett. És a nem sokkal később Varsóban tartott találkozón, is közösen állapodtak meg abban, hogy szükséges fokozni az együttműködés mértékét a katonai szövetség és Ukrajna között, és valós lépéseket kell tenni Ukrajna NATO-csatlakozása irányába.
Magyar válasz
A lap megkereste a külügyminisztériumot is, ahol Paczolay Máté külügyi szóvivő a következő választ adta: „A Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok. A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében. A magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is”.
Frissítés!
A román államfő cáfolja, hogy kizárnák Magyarországot
A román államfő cáfolta, hogy a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) Magyarország kizárását fontolgatnák, amiért a magyar kormány állítólag "rendszeresen szembehelyezkedik" a partnerek döntéseivel.
A B9-ek állam- és kormányfői találkozóján részt vevő Klaus Iohannist román újságírók kérdezték Rigában arról a Financial Times című lapban megjelent értesülésről, miszerint „sok országnak elfogyott a türelme", amiért Magyarország rendre megvétózza azokat a közös állásfoglalás-tervezeteket, amelyekben a B9-ek Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását, az ukrán háborús erőfeszítések támogatását sürgetnék, és emiatt a "keleti NATO-államok ki akarnák zárni Magyarországot a klubjukból".
„Nem, semmiféle kizárásról nem esett szó, és nem is lesz szó. Ez álhír"
– szögezte le a román elnök.
Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a mostani, Rigában rendezett csúcstalálkozón, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke – Románia, Lengyelország – illetve a fogadó ország elnöke írta alá.
„Nem először fordul elő, hogy egy államot nem az elnök képviseli, azzal együtt, hogy kívánatos lenne a lehető legmagasabb szintű képviselet. Az említett két államot intézményesen a nagykövetek képviselték, így diplomáciai szempontból nincs gond. Ami a csúcstalálkozó következtetéseit illeti: ezekkel valóban nem tudott az egyik tagállam egyetérteni. De van erre egy elfogadott eljárás, amit az Európai Unióban is alkalmazunk, hogy amikor nem sikerül a közös nyelvet megtalálni, akkor a találkozó vezetői nyilatkozatot adhatnak ki az összegyűltek nevében. Ez történt most is" – magyarázta a román elnök.
Iohannis hozzátette: ez már csak azért sem jelent gondot, mert a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket.
„Konzultálunk egymással, olyan szempontokat fogalmazunk meg, amelyekkel úgy gondoljuk, hogy jobbá tesszük a NATO működését" – mutatott rá a román államfő.
(MTI)
(Kiemelt képünk: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt (b) a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
