Megtalálták az Airbus két utasának holttestét
Az eltűnt Air France-repülőgépen utazók maradványaira bukkant a brazil légierő - közölték brazil hivatalos források.
A légierő szerint két férfi holttestét találták meg. A fellelt tárgyak között van egy bőrönd egy repülőjeggyel, illetve egy hátizsák benne egy laptoppal. A brazil illetékesek az Air France segítségével megbizonyosodtak arról, hogy a jegy a száma alapján az eltűnt járat egyik utasáé.
Magyar idő szerint délután negyed egy előtt találták rájuk - értesült a BBC.
A repülőgép eddig tisztázatlan okokból lezuhant az Atlanti-óceán felett 228 utassal a fedélzetén. A Rio de Janeiróból Párizsba tartó 447-es járattal június 1-jén szakadt meg a kapcsolat, amikor a repülőgép az Atlanti óceán felett repült.
A maradványokra a Fernando de Noronha-szigetcsoporttól északkeletre mintegy 800 kilométerre bukkantak. A szigetcsoport Brazília partjaitól 350 kilométerre található.
Nem működött a robotpilóta
Az Air France hétfőn lezuhant Rio de Janeiro-Párizs járata öt perc alatt 24 hibaüzenetet küldött, mielőtt eltűnt a radarképernyőről - közölte szombaton a vizsgálatokat végző francia csoport vezetője.
Paul-Loius Arslanian elmondta azt is, hogy a robotpilóta nem működött.
Egyelőre nem tudni, hogy azt a pilóták kapcsolták-e ki, vagy a műszer felmondta a szolgálatot a gép sebességét jelző ellentmondó adatok miatt - írta az MTI.
Az Airbus gyártója közölte: kiderült, hogy a műszerek ellentmondó adatokat jeleztek, miközben a gép a viharzónában haladt.
Miért nincs GPS?
Az Air France 477-es járatának eltűnése az Atlanti óceán térségében ismét arra indította a radaralapú légtérfelügyeleti rendszer bírálóit, hogy felszólítsák kormányokat az olyan GPS-alapú hálózatokra való átállásra, amelyek révén pontosan lehetne követni minden repülőgép útját. A jelenlegi, 200 mérföldes távolságot lefedő radarok már elavultnak tekinthetők a repülőgépek követésére.
"A GPS-technológia megvan, már 15 éve rendelkezünk vele, mégsem történt semmi - mondta az AP hírügynökségnek Michael Boyd légiforgalmi elemző. - A BlackBerrym alkalmas arra, hogy engem kövessen. Miért nem alkalmazhatjuk a repülőgépeknél is?"
Az amerikai hatóságok 1990 óta tárgyalnak ilyen hálózat létrehozásáról. Az ország egyes részein, például Alaszkában és a Mexikói-öböl térségében, tesztelik a technológiáját, sőt egyes utasszállító gépek már használnak GPS-t a gépek leszállásának gyorsítására és üzemanyag megtakarítására. A rendszer teljes kiépítése azonban, amely a becslések szerint 35 milliárd dollárba kerülne, a pénzügyi és műszaki viták miatt folyamatosan halasztódik. Bár Ray LaHood szállítási miniszter egyik fő feladatnak minősítette megvalósítását, a mai radarrendszer még legalább egy évtizedig fennmarad.
A jelenlegi légtérellenőrzési rendszerek nem teszik lehetővé a légiirányítók számára, hogy képernyőjükön 200 mérföldnél nagyobb távolságból észleljék a transzkontinentális járatokat, ehelyett a gépek helyzetét gyakran a repülési terv és az indulási időpontok alapján igyekeznek megbecsülni. "Ez sebezhetővé teszi a gépeket szükséghelyzetekben, például kényszerleszállás vagy vízen történő leszállás esetén - jelentette ki Boyd. - Előfordulhat, hogy egy repülőgép lezuhan, és vannak túlélők, de emiatt nem ér oda időben a segítség. Vagy a gépet elrabolják az Atlanti-óceán közepén, és erről mindaddig nem tudunk, amíg fel nem tűnik valahol másutt".
Ha az Air France gépen valóban az elektromos rendszer romlott el, a GPS sem működött volna tovább, de műholdas követés révén legalább azt tudták volna a mentők, hogy a katasztrófa idején hol volt a gép, és így jóval kisebb területet kellett volna átkutatni a roncsok keresésekor. A pontos helyszín a tragédia okainak felderítésében is döntő lehet - írta az MTI.
