Ki nevet a végén?

A Cseh–Dobrev–Donáth-trió kapott hideget-meleget, mert uniós győzelemnek könyvelték el a német elnökség, illetve Lengyelország és Magyarország között létrejött költségvetési kompromisszumot. A három politikus nemcsak a brüsszeli megállapodásról, a vétó kimenetelét illetően is hasonló véleménnyel volt.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, európai parlamenti képviselő úgy látta, hogy a német elnökség két tűz közé került. Dobrev azt mondta, amennyiben Angela Merkel engedni fog Orbán Viktornak, és enyhít a jogállamisági mechanizmus feltételein, akkor az EP fogja megvétózni a költségvetést. A képviselő többször hangoztatta, az unión belül többségben vannak azok a politikusok, akik ragaszkodnak a jogállamisági mechanizmushoz és kritériumokhoz: ha kitartanak, véghez tudják vinni az elhatározásukat – mondta Dobrev. „A pénzt oda kell adni, ahova való, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, kisvállalkozásoknak, iskoláknak és kórházaknak. Mi küzdeni fogunk ezért, és Orbán el fog bukni.”

Fotó: Youtube

Ezen az állásponton volt Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom politikusa, EP-képviselő is, az EP jogállamisági mechanizmust tárgyaló delegációjának tagja. Cseh gyakran hangoztatta, hogy úgy látja, sokkal több állam pártolja a jogállami mechanizmust, mint amennyien ellene szegülnek. „Vannak olyan országok, amelyek azt mondták, ha nincs jogállamisági mechanizmus, nincs költségvetés” – mondta az ATV Start műsorában, arra utalva, hogy akár az EP, akár más tagállamok is megvétózhatják a költségvetést. „Orbán Viktor puhítási kísérletei nem fognak sikerrel járni, mert az Európai Parlament meg fogja védeni a jogállamisági mechanizmust” – mondta. Cseh úgy látta, Orbánnak nincs más választása, mint kompromisszumot kötni.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom politikusa, EP-képviselő a jogállami mechanizmus elfogadása után azt nyilatkozta a Pesti Hírlapnak: úgy gondolja, az Orbán által belengetett vétó csupán blöff, amivel politikai értelemben kívánja zsarolni az uniót. Donáth tartotta is magát ehhez az álláspontjához. Az ATV Egyenes Beszéd műsorában szkeptikusan fogadta Rónai Egon műsorvezető felvetését, hogy bármiféle kompromisszum születhet az EU és Magyarország között. „A politika a megállapodásokról, alkukról, dealekről szól.

Valamit nyilván kell kapnia Orbán Viktornak azért cserébe, hogy végül tudja indokolni, miért írta alá a megállapodást. Valamivel haza kell jönnie, hogy győztünk. Mit kaphat Orbán Viktor?”

– kérdezte Rónai. Donáth úgy látta, a megállapodásra már nincs semmi esélye egyik félnek sem. „Vagy megkapjuk azt a nagyon szép összeget, amit sikerült kialkudni, vagy nem kapunk semmit. A kettő között már nincs tér” – vélte a politikus.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szintén úgy gondolta, hogy az unió már döntött, és a jogállami mechanizmus biztosan a részét fogja képezni az EU-nak a magyar és lengyel miniszterelnökök vétójától függetlenül. „Az Európai Parlamenten senki nem fog tudni átgyalogolni. Sem Orbán, sem az Európai Tanács. A költségvetés így vagy úgy folytatódni fog, az európai helyreállítási alapot pedig, ha nem is ebben a formában, a maradék 25-26 ország más módon fogja végrehajtani. Mi pedig kimaradunk, ez lesz a sorsunk” – mondta a volt kormányfő a DK online sajtótájékoztatóján november végén.

Karoline Edtstadler, osztrák EU-s és alkotmányügyi kancelláriaminiszter „nemzeti érzékenységként” titulálta Lengyelország és Magyarország vétóját, és azt mondta, semmilyen megértést nem tud tanúsítani feléjük. Szerinte a lengyelek és magyarok miatt fokozott nyomás nehezedett a tagállamokra. Edtstadler úgy gondolta, hogy a két ország nem tudja sokáig megőrizni pozícióját a járvány erősödése és a gazdaságot sújtó rendkívüli intézkedések idején.

A holland miniszterelnök, Mark Rutte volt a lengyel és magyar miniszterelnök magatartásának egyik legnagyobb és leghangosabb bírálója. „Hollandia számára a jogállamisági kompromisszum a minimum, ebből nem engedhetünk” – mondta a holland képviselőházban novemberben. Rutte úgy látta, a magyar és lengyel vétóval kapcsolatban elsősorban a német soros elnökségnek, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak van tennivalója. „Az ügy csak abban az esetben kerülhet az állam- és kormányfők elé, ha a konfliktust a testületeknek mégsem sikerül megoldani” – mondta Rutte. A holland miniszterelnök számára nem volt opció újabb vitát nyitni a megállapodásról és a jogállamisági feltételrendszerről.

Rutte azt mondta,

elfogyott a türelme mindkét országgal szemben,

a magyar és a lengyel kormánynak el kell fogadnia a kialakult helyzetet, ellenkező esetben ki kell maradniuk a hétéves költségvetésből és a helyreállítási alapból is. „Ebben a pillanatban azonban ez már egy kormányközi unió lesz” – jegyezte meg, demonstrálva, hogy Hollandia a kormányközi szerződéses úton tervezné kihagyni a vétózó magyar és lengyel kormányt a helyreállítási alap konstrukciójából. Rutte később szintén nyomást gyakorolt a német soros elnökségre. Azt mondta, ha Merkelék engednek Orbánnak, Hollandia fogja megvétózni a helyreállítási alapot és a költségvetést.

A hollandok mellett a franciák is elítélték Orbán és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő lépését, és inkább egy esetleges B tervet preferáltak, mint azt, hogy engedjenek a mechanizmus kritériumrendszeréből. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter a Le Monde-nak azt nyilatkozta, „szükség esetén Magyarország és Lengyelország nélkül is keresztülviszi az EU a válságkezelő-gazdaságélénkítő tervet”.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért párt alapítója magyar és lengyel vétó után kialakult helyzetet egy olyan krízisnek aposztrofálta, aminek a kimenetele bizonytalan. „Az EU engedékenysége éppúgy benne van a pakliban, mint a magyar és a lengyel kormány meghátrálása” – írta Jávor. Szerinte Orbán célja időt húzni, későbbre tolni a mechanizmusról való döntést. „Amíg nincs döntés, addig még lehet harcolni, addig marad esély. Januártól a jogállamiság ügyében elég kétarcúan viselkedő Portugália tölti be az EU soros elnökségét, júliustól pedig Orbán egyik legfőbb politikai pártfogoltja, Janez Jansa szlovén miniszterelnök. Ha sikerül kitolni néhány hónappal a mechanizmus véglegesítését, akkor sokkal kedvezőbb körülmények és feltételek között lehet megvívni a végső csatát. A zsarolás nem arról szól, hogy ne legyen jogállamisági mechanizmus, csupán arról, hogy ne most véssék végleg kőbe a szabályokat” – írta Jávor.

Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke az EU költségvetés megvétózásáról Jávorhoz hasonlóan vélekedett. Úgy látta, a magyar miniszterelnök a mechanizmus elfogadásával már elbukott, így nem volt más választása, mint időt húzni, emelni a téten, és belengetni a költségvetés vétóját. „Ez a jelenlegi vírushelyzetben atombomba lenne Brüsszelre, és az amúgy is megroggyant unió talán eddigi legnagyobb válságát okozná. Mi lesz a kompromisszum? Nyilván mindkét oldalnak meg kell őriznie az arcát. Egy lehetőség marad: az eljárás felpuhítása. Lehetővé tenni, hogy az rétestészta módjára elnyújtható legyen. Ha Orbán megkapja a garanciát, hogy 2022-ig nem lesz ellene szankció, vagyis időt tud húzni, akkor a költségvetés vétója visszavonásra kerülhet. A tagállamok, közte mi is, megkaphatják a várva várt pénzt. A magyar kormányfő pedig idehaza bejelentheti, hogy mi magyarok közösen újra visszavertük Brüsszelt” – írta Vona.

Kétségtelenül nagy nyomás nehezedett a német soros elnökséget vezető Merkelre. A kompromisszumok mesterének is nevezett német kancellár ismételten elérte, hogy szinte mindenki győztesnek érezze magát.

A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 16-i számában jelent meg.