Ki az a Prigozsin és mi az a Wagner?

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezére eddig leginkább hajmeresztő kijelentései miatt került be a hírekbe, amelyekben az orosz-ukrán háború kapcsán az orosz katonai vezetést szidta. Szombaton azonban felkelést indított Oroszországban, kétszáz kilométerre állt meg Moszkvától. A fehérorosz elnökkel, Lukasenkával való egész napos egyeztetése után döntött úgy, szeretné elkerülni az orosz vérontást – állítólag. A lázadás indítása legalább ugyanekkora kérdés, Kreml közeli források szerint még péntek este sem hitték el, hogy Prigozsin valóban megindulhat Moszkva felé. De kicsoda Prigozsin és mi is az a Wagner-csoport?

2023. június 27., 14:15

Szerző: Nagy Andrea

Putyin és Prigozsin a 90-es évek óta ismerik egymást. 1990-ben Szentpéterváron hot dogot árusító büfét nyitott, amelyből egész franchise lett. Öt évvel később már szupermarkettekkel is rendelkezett Prigozsin. Ekkor megnyitotta a Borklub nevű elit kocsmáját és előkelő szentpétervári éttermét, a Vén Vámházat. Az áttörést mégis az 1998-ban megnyitott New Island úszó étterem hozta meg, amely a politikai és üzleti élet megkerülhetetlen találkozási pontjává vált. Többek között George W. Bush amerikai államfőt látta itt vendégül Putyin, illetve 2003-ban ott ünnepelte 51. születésnapját is az orosz elnök, így ragadt rá a Putyin séfje név.

Hadvezérként először 2014-ben bukkant fel Ukrajnában, amikor a Wagner-csoport jelöletlen egyenruhás katonák jelentek meg, hogy segítsenek az oroszbarát erőknek illegálisan területeket annektálni Oroszország számára.

Prigozsin Wagner-csoportja katonai magáncégként működik, amelyeket a kormányok biztonsági vagy harci szolgáltatásokra bérelhetnek fel. Többek között az Egyesült Államok is az iraki és afganisztáni háborúk során vett igénybe hasonló szolgáltatásokat. 2022-ben Oroszország Ukrajna ellen indított támadásainak fontos részévé vált a Wagner-csoport, amely még orosz börtönökből is toborzott harcosokat. Kegyelmet ígért az elítélteknek, hogy növeljék a harctéri létszámot. Prigozsin februárban azt mondta, ezt a gyakorlatot leállítják.

Az újoncokat gyakran kevés hivatalos kiképzéssel küldték harcba. Mark Hertling nyugdíjazott amerikai altábornagy szerint

ez olyan, mintha húst dobnának a darálóba. Prigozsin saját katonái életének semmibevételéről is ismert.

Ukrajnai bevetése mellett Afrikában is aktív a zsoldosegység. Egyes országokban ezért a természéti erőforrásokhoz korlátlan hozzáférést kapnak. A CBS például arról számolt be, hogy orosz teherszállító járatok hetente kétszer jártak a Közép-afrikai Köztársaságban, és valószínűleg több milliárd dollár értékű aranyat csempésztek vissza Oroszországba. De illegális fakitermelési ügylethez is volt közük.

Afrikában és Ukrajnában az orosz erők oldalán elkövetett háborús bűnökkel, tömeggyilkosságokkal és nemi erőszakokkal is vádolják, amelyeket a Wagner-csoport nem kommentált, a CBS News megkeresésére bunkónak és provokatívnak minősítette. De két korábbi Wagner-tiszt is megerősítette, hogy a zsoldoscsoport gyerekeket gyilkolt meg.

Szövetségesből ellenség

Prigozsin viszonya a Kremllel az ukrajnai háború alatt kezdett megromlani. Az orosz hadsereg kudarcai után a Wagner-vezér egyre többet szerepelt nyilvánosan, közleményeiben az orosz hadvezetést szidta, kapzsiságról, korrupcióról és alkalmatlanságról számolt be a hadsereg felsőbb szintjein. Legélesebb ellentéte Szergej Sojgu védelmi miniszterrel vannak.

Az Index szerint idén januárban még úgy tűnt, két frakció lehet az orosz vezetésen belül. Ezek egyikének a tagja a Wagner-csoport vezetője, Ramzan Kadirov csecsen vezető és Szergej Szurovikin – korábbi védelmi miniszter, aki pletykák szerint újra hatalomra kerülhet – lehetett, míg velük szemben, a másik frakcióban többek közt Sojgu és Geraszimov vezérkari főnök állhatott.

Többször vádolta azzal a Kreml-t, hogy nem küldik a szükséges felszerelést, az orosz elit pedig a kövér ülepén ül, miközben támadás éri Moszkvát és frontvonalon orosz állampolgárok halnak meg. De le is büdös disznózta már őket. Szerinte a társadalom teljes mozgósítására lett volna szükség. Május végén azt nyilatkozta, hogy Oroszország belső békéje nem tartható már sokáig fenn, sőt az első világháború utáni, 1917-es bolsevik forradalomhoz hasonló helyzetet vizionált:

„Olyan helyzetbe kerültünk, hogy kibaszottul elveszíthetjük Oroszországot, ez a legnagyobb probléma. Be kell vezetnünk a statáriumot”

– közölte.

Ezek után arról is beszélt, a katonák morálja a frontvonalon nagyon rossz. A helyzetért Szergej Sojgu védelmi minisztert teszi felelőssé, akit szerinte „hadbíróság elé kellene állítani”, Putyinhoz és politikájához azonban „továbbra is hű marad.”

Június elején már úgy nyilatkozott, hogy az atombombát is késő ledobni, Oroszországnak hónapjai sincsenek hátra, a két katonai vezetőt pedig ki kell végezni.

Június végén kezdte tematizálni a sajtó, hogy Prigozsin kellemetlen lehet a Kreml számára, Az Oroszországot már elhagyó Kreml-kritikus orosz publicista Segey Bizyukin szerint két lehetősége maradt Prigozsinnak: vagy csendben marad és engedelmeskedik vagy véletlenül benn ég egy autóban, esetleg kizuhan egy ablakon.

Lázadás Moszkva ellen

Prigozsin harmadik utat választott magának. Pénteken hangfelvételen jelentette be, hogy megállítja Moszkva legfőbb katonai vezetését, mert szerinte az orosz hadsereg rakétacsapatást mért a Wagner erőire Ukrajnában.

„Arra kérem önöket, hogy ne álljanak ellen senkinek. Bárki, aki megpróbál ellenállást tanúsítani, azt fenyegetésnek fogjuk tekinteni, és azonnal megsemmisítjük, beleértve minden útzárat, amely az utunkba áll, minden repülőgépet, amelyet a fejünk felett fogunk látni”

– jelentette ki a Wagner-vezér. Hozzátette, „ez nem egy katonai puccs. Ez egy Igazságmenet. A cselekedeteink semmilyen módon nem akadályozzák a hadsereget.”

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A Prigozsin-féle lázadás nagyjából 24 óráig tartotta lázban a világot, a Wagner csapatai bevették Rosztovot, mintegy kétszáz kilométerre voltak Moszkvától, amikor a TASZSZ bejelentette, hogy Lukasenka meggyőzte Prigozsint, a Wagner vezér visszahívja zsoldosait. Telegramon jelent meg egy hangfelvétel, amely szerint az orosz vérontás elkerülése miatt állította meg gondolta meg magát a vezér, aki korábbn úgy nyilatkozott, hogy mindenkit megsemmisítenek. A hírek szerint Prigozsin arra számított, hogy többen csatlakoznak akciójához, azonban ez elmaradt. Lukasenka közbenjárásával Prigozsin Fehéroroszországba utazhatott, a Wagner zsoldosainak pedig mentességet ígértek. Ezzel szemben Putyin hétfőn este úgy nyilatkozott, hogy megbűnhődnek a lázadás résztvevői.

Az események több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Rácz András szerint nem biztos, hogy Prigozsin visszavonult. Illetve szerinte ezzel a Wagner-vezérnek vége, elvesztette üzleti birodalmát, pénzét, média felületeit, magánhadseregét és önállóságát, de hogy milyen jövő vár rá Fehéroroszországban, kérdéses. De ezzel együtt is a putyini elit a legnagyobb vesztese a Wagner lázadással, hiszen „az orosz állam és annak irányítása ugyanis tragikusan leszerepelt. Olyan a második világháború óta nem történt, hogy egy nem állami fegyveres erő több, mint nyolcszáz kilométert (!) masírozzon Oroszországban anélkül, hogy érdemi ellenállásba ütközött volna. Az orosz állam pedig látványosan képtelen volt bármit is tenni, azt leszámítva, hogy udvariasan félreállt az útból és a belorusz diktátort kellett megkérnie, hogy közvetítsen.”

(Kiemelt képünk: Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője elhagyja a Déli Katonai Körzet főhadiszállását 2023. június 24-én az oroszországi Rosztov-on-Donban. Stringer / Anadolu Agency/AFP)